Januárban jelentős mértékben javult a lakosság gazdasági közérzete

Vágólapra másolva!

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. januári felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete 3,3 indexponttal emelkedett, míg a vállalatok gazdasági várakozásai 1,0 indexponttal csökkentek az előző hónapban mért értékhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –11,9-re erősödött, a vállalati mutató értéke pedig –11,7-re gyengült. Az indexek értékét hosszabb időtávon vizsgálva jelentős javulás tapasztalható: a 2022. decemberi értékhez képest a lakossági index 18,0, a vállalati index 10,2 indexponttal növekedett. A januári felmérés alapján markáns pozitív változásként a lakosság azt jelezte, hogy több terméket és szolgáltatást vásárolt az elmúlt évben, mint egy évvel azelőtt. A vállalatok pedig a jövőbeni beruházási szándékukat tekintve fogalmaztak meg pozitív véleményt.

Origo

Vágólapra másolva!

lakosság konjunktúraérzet infláció Századvég energiapiac

A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását az elhúzódó orosz–ukrán háború, és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A konjunktúraérzet még jelentősebb javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció tovább mérséklődik, a kamatkörnyezet is kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.

A lakossági konjunktúraindex mindegyik alindexe javult az előző havi értékéhez képest, és összességében az index jelentős mértékben emelkedett a decemberi értékével összevetve. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –1,2-ről immár újra pozitív tartományba kerülve 3,5-re változott. A háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése tovább javult a kedvező tényadatok miatt is, és a mutató a decemberi értékéhez képest –81,3-ről –80,0-ra emelkedett. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –18,3 pontos értékről –14,4-re javult, míg az anyagi helyzeté – 12,5-ről –10,3-ra erősödött.

A lakossági konjunktúrakutatásban figyelemre méltó pozitív irányú elmozdulást mutatott decemberhez képest a lakossági fogyasztás növekedése. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Az Ön háztartása az elmúlt 1 évben több vagy kevesebb terméket és szolgáltatást vásárolt, mint egy évvel korábban?" döntően a több vásárlás irányába mozdult el a fogyasztás. Sokkal kevesebbet vásárolt 17,6 százalék (3,0 százalékponttal kevesebben, mint azt a decemberi felmérésben jelezték), kicsivel kevesebbet 27,1 (–2,7 százalékpont), 1,2 százalékponttal többen (39,9 százalék) vásároltak ugyanannyit. Továbbá 10,6 százalék (+2,1 százalékpont) válaszolta azt, hogy kicsivel többet és 3,7 százalék (+2,2 százalékpont), hogy sokkal többet vásárolt az elmúlt egy évben, mint az azelőtti egy évben.

Januárban a lakosság konjunktúraérzete két korcsoportban javult leginkább: a 40–49 éves (–20,0-ról –13,8-re) és az 50–59 éves korosztályban (–20,1-ről –13,1-re). A legoptimistább immáron a 60 év feletti korosztály (–7,4), míg a legpesszimistább a 30–39 éves korosztály (–17,9). A legfiatalabb megkérdezett korcsoportban (18–29 éves korosztály) az aktuális indexérték –10,7.

Kiemelendő továbbá, hogy az indexet alkotó 28 kérdésből 24 esetében javuló érzet figyelhető meg, legyen az visszatekintő (az elmúlt egy évre vonatkozó) vagy előretekintő (a következő egy évre vonatkozó) típusú kérdés. Megjegyzendő, hogy

a lakossági előretekintő kérdéseket tartalmazó részindex 2024. januári értéke (–10,8) utoljára 2022 márciusában volt ilyen kedvező.

A vállalati felmérés esetében az alindexek értéke kedvezőtlenebbé vált. A gazdasági környezet mutatója jelentősebben, az előző havi –15,9-ről –17,3-re, az iparági környezeté –2,2-ről –5,0-re, az üzleti környezet mutatója –19,0-ről –20,5-re, továbbá a termelési környezeté enyhén, –9,0-ről –9,5-re romlott.

A legnagyobb pozitív irányú változás a vállalatoknál 2024 januárjában az jövő időszak beruházásainál történő módosulás volt. A „Mennyire tartja valószínűnek, hogy vállalkozása beruházást fog tudni végrehajtani a következő egy évben?" kérdésre összességében 2,3 százalékponttal többen mondtak valamilyen mértékben (inkább, valószínűleg, biztosan) igent.

Ez azt jelenti, hogy

a decemberi 28,5 százalék helyett januárban már 30,8 százalékuk tervez valamilyen valószínűséggel beruházást a következő egy évben.

Az ágazati bontást vizsgálva megállapítható, hogy két szektor esetében emelkedett átlagosan a konjunktúraérzet. A mezőgazdaságban +1,4, az iparban +4,8 indexpontot javult, míg a kereskedelemben –0,5, a szolgáltatásoknál –2,2 és az építőiparban –1,3 pontos indexértékváltozás jellemezte átlagosan a vállalatok gazdasági közérzetének módosulását decemberről januárra. Az ipari vállalatok esetében a költségvetés ÁFA-bevételeinek jelentős emelkedése már jelezte a nagyobb forgalmat, ezzel is magyarázható a kedvezőbb konjunktúraérzet. Továbbá ösztönzést jelenthettek az NGM által az utóbbi hónapban bejelentett növekedésösztönző lépések a Széchenyi Kártya Program kibővítése és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretének 1200 milliárd forintra emelése és folytatása.