Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ahogy arról az Origo beszámolt, január 2-án a tokiói Haneda repülőtéren kigyulladt a kifutópályán a Japan Airlines egyik utasszállító repülőgépe, miután leszállás során összeütközött a parti őrség gépével. Az utóbbi repülőgéppel segélyszállítmányokat vittek volna a földrengés sújtotta területekre. A gépen hat fő tartózkodott, öten meghaltak a katasztrófában, csak a kapitány menekült meg. Az utasszállítóról mindenki kijutott, ráadásul komoly sérülések nélkül.
A baleset után több videó- és fényképfelvétel is napvilágot látott az utasszállítóról, az elképesztő képsorokat megtekintve sokan úgy vélik, valamiféle csoda kellett ahhoz, hogy a fedélzeten tartózkodók lényegében mind épségben kijussanak a nem sokkal a megállás után lángtengerré vált repülőből:
A hatóságok bejelentették, hogy szigorú vizsgálatokat folyatnak le az ügyben, hogy kiderítsék, pontosan mi vezetett a balesethez, és feltárják annak körülményeit. A tokiói rendőrség foglalkozás körében elkövetett gondatlanság ügyében indított vizsgálatot, az Airbus repülőgépgyártó vállalat pedig bejelentette: szakértői csoportot küld "műszaki segítségnyújtás céljából" Tokióba. A légitársaság kiégett gépe ugyanis egy A-350-es típus volt, egy meglehetősen fiatal, két éve szolgálatba állított példánya a típusnak. Bár a vizsgálatok eredményeire még várni kell, de egyes feltételezések szerint emberi mulasztás vezethetett a balesethez.
A Quartz összeállításában most arról ír, hogy az eddig rendelkezésre álló információk alapján némi szerencse, de még inkább a vészhelyzeti forgatókönyv pontos végrehajtása kellett ahhoz, hogy mind a 379 gépen tartózkodó személy kijusson a lángba boruló gépből. A fedélzeten ugyanis a személyzet tagjai és az utasok is pontosan követték az evakuálási előírásokat, melyek 90 másodpercben teszik végrehajthatóvá a menekülést a gépen tartózkodóknak.
Az elektronikus utastájékoztató, hangosbemondó rendszer megsérült az ütközéskor, ezért a stewardessek gyorsan elővették a hangosítással rendelkező kézibeszélőket (megafonokat). Azt is helyesen mérték fel, a gép melyik része veszélyesebb, ezért a potenciálisan nyolc vészkijárat helyett három kijárathoz irányították az utasokat. S bár az egyik vészcsúszda később kigyulladt, így is mindenki lejutott azokon a fedélzetről.
Az utasok nem meglepő módon megijedtek, különösen, amikor a maró füst terjedni kezdett az utastérben, ugyanakkor lényeges, hogy követték a légiutas-kísérők iránymutatásait. Nem alakult ki tömegpánik, és ami nagyon fontos:
egyetlen utas sem próbálta magával vinni a kézipoggyászát, tartva ezzel magát a menekülési előírásokhoz.
Ez a körülmény vélhetően nagyban hozzájárult a menekülés sikeréhez.
Az utaskabin személyzete kiváló munkát végzett. S nem látni azt sem a kabinban készült felvételeken, hogy bárki magával vitt volna valamit a csomagokból
– értékelte az evakuálást Paul Hayes, a londoni székhelyű légi ipari elemzőcég, a Cirium légibiztonsági igazgatója. Más szakértők ezzel összhangban azt mondták a The Guardian-nek, hogy az utasok ijedelme valós és érthető volt, de egyértelmű, hogy az utaskísérők és közöttük
rendkívül hamar, rendkívül jól működő együttműködés alakult ki a veszélyes körülmények között, ezzel elejét véve egy komoly katasztrófának.
A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az utasok vészhelyzet esetén annak ellenére megpróbálják magukkal vinni fedélzeti csomagjaikat, hogy a biztonsági tudnivalók ismertetésekor kifejezetten tiltást kapnak erre vonatkozóan. 2015-ben a British Airways, 2016-ban az American Airlines és az Emirates egy-egy járatán is tűz keletkezett. Az incidensekről készült felvételeken látni, hogy több utas menekülés helyett a csomagját próbálta megtalálni. Szerencsére ezekben az esetekben sem utas, sem személyzeti tag nem halt meg (az Emirates-esetnél egy tűzoltó viszont igen).
De nem zárult ilyen szerencsésen 2019-ben az Aeroflot egyik járatának balesete, amelyben a fedélzeten tartózkodó 78 személyből 41-en meghaltak a moszkvai kényszerleszállást követően. A 90 másodperces menekülési idő 6 percre nyúlt,
főként azért, mert az utasok csomagjaikat hurcolták magukkal menekülés közben. A gép tizedik sora mögött lévők mindannyian meghaltak, nem tudtak időben eljutni a vészkijáratokhoz.
Arra nehéz válasszal szolgálni, pontosan milyen okok állnak a mögött, hogy életveszély esetén is sokan a csomagjaikkal vannak elfoglalva. A Royal Aeronautical Society 2018-ban közzétett tanulmányában a fentiekhez hasonló incidenseket elemezett, és arra jutott, hogy az utasok nem érzik magukra kötelező érvényűnek a személyzet által előzetesen ismertetett biztonsági protokollokat.
Maradva a mostani esetnél és a biztonsági előírások ismertetésénél: az evakuálás azért is lehetett sikeres, mert
a Japan Airlines biztonsági tudnivalókról szóló videója sokak szerint az egyik legjobb, ami a sajátos műfajban valaha készült.
Nemcsak azt mutatja be ugyanis, hogy mit kell tenni vészhelyzet esetén az utasoknak, de azt is, mi a következménye annak, ha nem a protokollok szerint járnak el evakuáláskor. Sokak szerint ez a videó sokkal hatásosabb, mint amikben sztárokat látni, és humorba csomagolják a fontos biztonsági tudnivalókat.
A Japan Airlines egyébként a világ egyik legmagasabbra értékelt légitársasága a repülésbiztonság szempontjából az olyan meghatározó rendszerekben, mint az AirlineRatings és a SkytraxRatings.
A mostani ügy kapcsán azt is érdemes megemlíteni, hogy az egész japán légi közlekedés sokat tanult a Japan Airlines korábbi nagy katasztrófájából. 1985-ben ugyanis egy 520 halálos áldozattal járó rendkívül súlyos katasztrófa történt Japánban, melynek közvetlen oka az abban lezuhant Boeing 747-es egyik rosszul megjavított alkatrésze volt. A vizsgálatok szerint a légitársaság akkor nem hibázott, de mind a Japan Airlines, mind a légi közlekedés egésze új biztonsági protokollokat vezetett be a gépek kezelése kapcsán, amivel elkerülhetővé válhatnak a hasonló katasztrófák.
