Az erős pénzügyi alapokkal rendelkező egyének és közösségek a gazdasági stabilitás és
fejlődés kulcsfontosságú tényezői. A pénzügyi kultúra és tudatosság nélkül nehéz fenntartani
az egyéni és közösségi gazdasági jólétet. Azok, akik rendelkeznek ezen a területen
ismeretekkel, hatékonyabban tudnak gazdálkodni a pénzükkel, képesek optimalizálni a
költségvetésüket és jobban megértik a pénzügyi döntéseik következményeit. Ezen készségek
segítik az embereket abban, hogy szilárdabb anyagi alapokra építsék a jövőjüket.
A felnőtteknél - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) módszertanaalapján készült - nemzetközi pénzügyi kultúra kutatás legfrissebb eredményei alapján,Magyarország a negyedik helyen végzett a felméréshez csatlakozó harminckilenc országközött.
A 10 éve zajló ismeretterjesztő munka hatása már megjelenik az elért magyar
eredményekben, és a bevezetett intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy ilyen
kiemelkedően jól szerepeltek a magyarok a nemzetközi felmérésen.
Az iskolapadból az utóbbi években kikerült fiatal felnőttek (18-29 évesek) pénzügyi tudása
(74 százalék) megközelíti a legjobban teljesítő 30-59 korosztály 76 százalékos eredményét.
Az iskolából kikerülő fiatalok pénzügyi tudása magasabb szintű, ezáltal jobb pénzügyi
döntéseket hoznak, fejlődik a vállalkozói képességük.
Azonban a biztató trendek mellett a pénzügyi kultúra fejlesztése terén sok teendő van még. A
meglévő tudás gyakorlati alkalmazása, valamint a pénzügyi döntéseket befolyásoló egyéb
tényezők (motivációk, tervszerűség, körültekintés) a leginkább fejlesztendő területek.
A pénzügyi tudatosság fejlesztése az egyetemi hallgatók körében kiemelten fontos, a diákoknak életük ezen szakaszában számos pénzügyi döntést kell meghozniuk.
Meg kell érteniük a pénzügyek alapjait, a hitelek kezelését és az egyéb pénzügyi készségeket, hogy sikeresen vezessék az anyagi ügyeiket az egyetemi éveik alatt, miután ebben az időszakban alapozzák meg a későbbi, felnőtt életük anyagi alapjait is" – hangsúlyozta Prof. Dr. Kocziszky György, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora.
Az együttműködési megállapodás aláírásakor kiemelte, hogy „Egy társadalom fejlettsége szorosan összefügg polgárainak pénzügyi tudatosságával. Egyetemünk számára kiemelten fontos, hogy a magyar és külföldi hallgatók pénzügyi kultúrájának fejlesztése érdekében hallgatóinknak magas minőségű szolgáltatásokat nyújtsunk. Ennek fontos állomása a most létrejött megállapodás."
Az MNB-EduLab Nonprofit Kft. a Magyar Nemzeti Bank leányvállalataként jött létre azzal a
céllal, hogy minőségi, digitális tananyagokat fejlesszen és biztosítson a gazdasági témák iránt
érdeklődők számára − az egyetemi hallgatóktól kezdve a sok éves tapasztalattal rendelkező
szakemberekig.
Az MNB a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont üzemeltetésével is aktívan járul hozzá a
hazai pénzügyi kultúra fejlesztéséhez. Hergár Eszter, az MNB-EduLab Nonprofit Kft.
ügyvezetője szerint nem lehet elég korán kezdeni a pénzügyi edukációt, ugyanakkor bármikor
be lehet kapcsolódni a tanulásba. Erre jó példa a Pénzmúzeum, ahol minden korosztály
számára biztosított a fejlődés a pénzügyi edukáció terén. „Mindig izgalmas, amikor
kiléphetünk a múzeum falai közül és edukációs tartalmainkat házhoz vihetjük. A
Bőröndmúzeum projektünk után ilyen együttműködésként tekintek a METU-val létrejött
megállapodásra is"