Az online társkereső platformok rengeteg személyes adatot tárolnak, ami vonzó célponttá teszi őket a hackerek számára. A Guardian egyik újságírója kiderítette, hogy a Tinder-profilján keresztül az alkalmazás mintegy 800 oldalnyi adatot gyűjtött össze róla, beleértve a kedveléseket, érdeklődési köröket, fotókat, barátokat és szexuális orientációt.
A csalók olyan taktikákat alkalmazhatnak, mint például az adatbányászat, hogy ezeket az érzékeny adatokat kinyerjék a felhasználók profiljából. Előfordul, hogy az ilyen információk napvilágot látnak – tavaly például 260 ezer ember képei és privát üzenetei váltak publikussá, miután egy társkereső alkalmazás feltört adatbázisát a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tették.
Sok alkalmazásnak szüksége van az adataink egy részére ahhoz, hogy a kívánt funkciókat használni tudjuk, illetve hogy az app a megfelelő felhasználói élményt nyújtsa. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy milyen adatokat gyűjtenek és azokat hogyan használják fel.
Érdemes távol tartani magunkat az olyan alkalmazásoktól, amelyek nem teszik lehetővé, hogy lemondjunk az adatok harmadik felekkel való megosztásáról.
Tudnunk kell, hogy ha egyszer már közzétettük az érzékeny információt, nem sok dolgot tudunk tenni. Ezért a legjobb, amit tehetünk, hogy odafigyelünk arra, mit osztunk meg az interneten. Ne közöljünk semmi olyat, ami felhasználható ellenünk (a vicces videók a legjobb barátunk legény- vagy lánybúcsújáról bajt is okozhatnak).
Ennél még nagyobb veszélyt jelent (és a csaló számára hatalmas pénzt hozhat), ha engedünk a kísértésnek, és elküldjük pikáns fotóinkat vagy videóinkat a másik félnek. Mindez gyakran kezdődik azzal, hogy a támadó megosztja “saját” állítólagos intim képeit, és cserébe hasonlókat kér tőlünk. Ha ezt megtesszük, kezdetét veszi a zsarolás – a csaló fenyegetőzni kezd, hogy megosztja a tartalmakat ismerőseinkkel a közösségi oldalakon, ha nem fizetünk vagy nem küldünk további kompromittáló képeket, videókat. Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében soha ne küldjünk el olyan képeket, amiket nem szeretnénk a nyilvánosság elé tárni. Hasonlóképpen a webkamera előtt se dobjuk le minden ruhánkat.
Sok társkereső alkalmazás használ helyalapú szolgáltatásokat, hogy összekösse az egymás közelében tartózkodó szingliket. Bár ez a funkció megkönnyíti az emberek számára, hogy partnert találjanak a környékükön, a potenciális veszélyek előtt is ajtót nyit. A hackerek kihasználhatják a helymeghatározási adatokat, és követhetik célpontjukat, ami már valós biztonsági problémákat vet fel.
Hogyan védhetjük meg magunkat?
Tegyük fel, hogy nem akarjuk kikapcsolni a helymeghatározó szolgáltatásokat a párkeresés során, mert olyasvalakivel szeretnénk megismerkedni, aki a közelünkben van, nem pedig a világ másik felén él.
Kompromisszumos megoldást jelent a helyadatok letiltása, amikor aktívan nem használjuk az alkalmazást. Ezzel a módszerrel csökkentjük sebezhetőségünket. Ahogy az online társkeresés népszerűsége tovább növekszik (az előrejelzések szerint 2028-ra több mint 450 millió használó lesz), úgy nő annak a kockázata is, hogy csalók és hackerek célpontjává válunk. Azok, akik az online térben keresik a szerelmet, vegyék figyelmeztető jelnek a gyanús linkeket és a hamisnak tűnő profilokat.
Ha valami szokatlant vagy problémát észlelünk, azonnal jelentsük a másik fél profilját az alkalmazásban, és tiltsuk le. Mindez azonban ne riasszon el minket, ugyanis az online társkeresők felhasználóinak több mint 70 százaléka került már igazi romantikus kapcsolatba a platformok segítségével, az tehát egyértelmű, hogy ezek az alkalmazások rendkívül sikeresen működnek. Mindannyiunk közös érdeke, hogy az appok biztonságosabbá váljanak.