Megkezdődött annak az 53 éves dán férfinak a több napon át tartó tárgyalása, aki a vád szerint 2013 és 2019 között elkövetett csalássorozattal 4,38 millió koronára (kb. 230 millió forint) tett szert zenei jogdíjakból.
A vád szerint a férfi különféle számítógépes manipulációs technikákat használt a csaláshoz. Tettének lényege az volt, hogy 689 tételes zenei kollekciót streamelt a Spotify, az AppleMusic, illetve a YouSee Musik számára. A zenék névleg a tulajdonában voltak, ám az ügyészek szerint ez sem minden alkotásra igaz. A vád legfontosabb állítása azonban az, hogy
ekkora jogdíjbevételre egyszerűen nem tehetett szert szabályosan a zenék mások általi lejátszásából.
Ezért úgy hiszik, hogy hamis profilokkal, algoritmusokkal, és más módon manipulálta a lejátszásokat, így jutva csalással a hatalmas összeghez.
A legnagyobb dán zeneipari egyesület szakértői a Guardian-nek elmondták, hogy ha a bíróságon beigazolódik a csalás, az nem pusztán Dániában, hanem
globálisan is az első olyan alkalom, amikor nagyszabásúan, tiltott módszerekkel verték át a streaming oldalakat.
Melyek közül egyébként épp a tavaly decemberben elbocsátásokat bejelentő Spotify küzd a legjobban azért, hogy ne essen el sokmilliós bevételtől, például a fehér zaj miatt.
A dán zeneipari szakértők példaként említették, hogy 1 millió dán korona bevétel eléréséhez egyetlen számot 20 millió alkalommal kell streamelni, és a zenének jogi értelemben a kizárólag az előadó, dalszerző és a kiadó tulajdonában kell lennie. Ez pedig hihetetlenül ritka, mert a zeneszámok felett általában sokan bírnak joggyakorlással.
A megvádolt férfi ártatlannak vallja magát, ügyvédje pedig azt mondja, készek akár a legfelsőbb bíróságig elmenni a felmentésért.