Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az elmúlt néhány évben az olyan társkereső alkalmazásokat kínáló cégek, mint a Match Group és a Bumble megtanulták, hogy a szerelemhez hasonlóan a vállalkozásuk is egy háborús zóna. A részvényárfolyamaik mélyponton vannak. Nem csoda, hogy mindkét cég vezérigazgatója nemrég lemondott.
Az online egymásra talált párok szakítása, és eltűnése egy-egy app oldaláról teljesen mindennapi dolog a társkereső alkalmazások piacán. Egy-egy csalódás után ugyanis az interneten szerelmet keresgélők gyakran váltogatják, hogy éppen melyik ilyen applikációt tartják hitelesnek.
A Match Group új társkereső alkalmazások - és a riválisok - felvásárlásával próbál úrrá lenni ezen a problémán.
A cég ma már legalább 45 társkereső alkalmazásból álló, kiterjedt társkereső birodalmat felügyel, köztük a Tinder-t, az OkCupid-ot, a Hinge-t és a The League-et.
A Pew Research Center tavaly közzétett, amerikaiak körében végzett felmérése szerint minden tizedik kapcsolatban élő felnőtt társkereső oldalon ismerkedett meg aktuális párjával.
A társkereső alkalmazások üzleti modelljének középpontjában azonban van egy kínos feszültség. Ezek profitorientált technológiai cégek, amik mint ilyenek, minél több felhasználót, és főleg előfizetőt, akarnak magukhoz vonzani, és jelentős hasznot remélnek belőlük szerezni. Viszont a felhasználóik számára az jelenti a sikert, ha életre szóló párt találnak maguknak, és így törölhetik magukat a platformról.
Kijelenthető tehát, hogy minden egyes sikeres párkeresés után az applikáció két előfizetőt veszít.
Ezt nevezzük a társkereső oldalak paradoxonának: a társkereső alkalmazásoknak ugyanis az a rendeltetésük, hogy összehozzák a szerelmespárokat, de ha ez megtörténik, a szerelmespárok elrepülnek - és magukkal viszik a pénzüket is. Ezt a paradoxont a Hinge illusztrálja a legjobban, ami a Match Group egyik legnépszerűbb randizós alkalmazása jelenleg. A Hinge megdöbbentő marketingszövege szerint ez törlésre tervezett társkereső alkalmazás!
A cég társadalmi és üzleti küldetése tehát enyhén szólva is zűrös viszonyban van egymással. Hinge, mint sok más társkereső alkalmazás úgy működik, hogy ingyen regisztrációt biztosít, de a sikeresebb és gyorsabb párkeresést elősegítő extra szolgáltatásai már pénzbe kerülnek. A Pew által tavaly közzétett felmérés szerint a társkereső appokat használó amerikaiaknak csupán egyharmada választja a fizetős teljes szolgáltatást, és ők havi szinten körülbelül 18 dollárt költenek erre. A társkereső app mögött álló cégek, és befektetőik azonban egyáltalán nem elégedettek ezzel a számmal. Mivel részvényárfolyamaik zuhanórepülésben vannak, és a befektetők több bevételt sürgetnek, a cégek mindent megtesznek azért, hogy még több előfizetőt tudhassanak magukénak - ez azonban morcossá teszi a hozzájuk ingyen csatlakozókat.
Sok felhasználó szerint a Hinge például már elérte azt a pontot, hogy az ingyenes verziója teljesen használhatatlanná vált. Az app ugyanis a minél több bevétel érdekében olyan alantas trükkökhöz folyamodott, mint, hogy a nyerőnek ígérkező párokat fizetős fal mögé helyezte, ezzel próbálva meggyőzni őket, hogy a siker érdekében a prémium szolgáltatásaikat is használják. Így nem lehet meglepő, hogy a randizni vágyók törlik magukat az olyan applikációkból, ahol már úgy érzik, hogy túl sok pénzüket rabolják el a semmiért, és egy jobb felhasználói élményt nyújtó app felé nyitnak. Egyre többen vannak, akik úgy gondolják, hogy soha sem volt még ennyire rossz társkereső applikációkat használni, mint manapság.
De mi lehet a hatékony megoldás a randi app paradoxonra?
Ha az interneten feltűnne egy olyan társkereső alkalmazás, ami azt az üzleti modellt követi, hogy a remélt haszon helyett sokkal fontosabb számára a felhasználók sikere. Az app mögött álló cég csakis akkor kapna pénzt, ha felhasználóik egymásra találnak és elhagyják az alkalmazást.
Forrás: npr.org
