"Biztonságos a magyar sertéshús, fenntartások nélkül fogyasztható" mondta dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke a Magyar Húsiparosok Szövetségének húsvéti sajtótótájékoztatóján. A szakmai szövetség és a meghívott szakértőik idén is néhány héttel a húsvét adtak áttekintést a hazai húsipar helyzetéről.
Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke előadásában hangsúlyozta: a Magyarországról származó, magyar sertéshús biztonságos, mert nagyon szigorú ellenőrzési folyamatok garantálják azt, hogy csak elkészítésre alkalmas nyers húsok, illetve fogyasztásra ajánlható húskészítmények kerüljenek a fogyasztókhoz.
Mintegy 25 ezer termékmintát vizsgálnak be évente a Nébih laboratóriumai, az eredmények pedig meggyőzek, nincsenek gondok a magyar sertéshússal.
A vágóhidakra pedig eleve nem kerülhet be olyan alapanyag, amelynél nem telt le az élelmezés-egészségügyi várakozási idő – fejtette ki dr. Nemes Imre.
A Nébih elnöke kifejette, hogy világszerte komoly gondot okoz a sertéspestis. A 2007-ben Grúziából (Georgia) indult járvány 2018-ban érte el Magyarországot, de a hatóságok, a vaddisznókat gyérítő vadászok, és az állattartók is jól dolgoztak. Együttesen sikerült vigyázni a haszonállat-állományra, így
a veszélyes állatbetegség nem jelent meg házisertésben.
Ez utóbbit mindenáron el kell kerülni, ha pedig megtörténik, meg kell szakítani a terjedési láncot, mert az afrikai sertéspestis esetében az esetek döntő többségében az állomány cseréje jelenti csak a megoldást – ismertette a szakember. Azaz a fertőzött állományt le kell ölni, és nem fertőzött egyedekkel pótoln azt.
Dr. Nemes Imre szerint a tőlünk délre, különösen a horvát sertéságazatban tapasztaltak fokozott figyelemre adnak okot a sertéspestis kapcsán, de nagyon kicsi az esélye, hogy a betegség megtámadja a magyarországi állományt.
Nem kell tartani a sertéspestistől az ágazatban
– mondta a Nébih elnöke.
Szigorú ellenőrzési rendszer van érvényben a sertéstelepeken, mely a sertéspestis mellett más tekintetben is biztosítja, hogy az élőlállat megfelelő minőségű alapanyag legyen a húsiparnak, így a húsvéti sonka számára is. Ha a járványvédelmi előírásokat betartják az állattartók, a hatóságok rendszeres ellenőrzései mellett, a hazai állomány továbbra sem lesz fertőzött mondta dr. Nemes Imre.
Ha pedig egy sertéstelep megkapja a megfelelő minősítést, akkor az azt jelenti, hogy az onnan származó húsáru korlátozás nélkül jelenhet meg az EU-s piacokon.
A szakember szerint viszont a magyar sertéságazat termelői oldalán továbbra is feladat az antibiotikumok felhasználásának csökkentése, összahangban a 2030-ig megfogalmazott EU-s irányelvekkel. Erre humángyógyászati szempontok alapján van szükség. Bár a 2018-as szinthez képest az EU-s átlagnál nagyobb mértékben sikerült végrehajtani a csökkentést a hazai állományban, de ebben közrejátszott az is, hogy igen magas szintről indultak meg ezek a lépések.
Gyakran hallott vélekedés az, hogy a magyar sertéságazatban magas a behozatal aránya, de ez félreértés. Hosszabb időtávon vizsgálva látható, hogy a magyar sertéságazat behozatal és kivitel szempontjából igazodik az európai folyamatokhoz.
Tévedés, hogy sok húst hozunk be
– fogalmazta meg a rendezvényen Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Például tavaly 10 milliárd forinttal volt több a sertéshús exportjának értéke, mint a behozatalé, és ugyan volt olyan év, amikor az import magasabb volt, de a tendenciákat tekintve nem rossz a helyzet.
"Együtt mozgunk az egész európai húspiaccal" – magyarázta a mögöttes okokat Éder Tamás, aki kitért arra is, hogy tavaly az irányadó német húspiacon történelmi csúcsra, 2,5 euró/kg árra ugrott a sertéshús ára. Ez később valamennyire csökkent, de az év elején, januárban újra emelkedésnek indult, ezt pedig leköveti a magyar piac. A költségek a hazai termelői oldalon is nőnek, de ezeket alig építik be az árakba.
2023-ban 4,49 millió sertést vágott a magyar húsipar, ez nem jelenetős, 0,9 százalékos csökkenés 2022-höz képest, miközben a kocaszám 4 százalékkal nőtt, ami viszonylag jelentős aránynak számít. Ehhez képest Dániában, ami az európai sertéságazat egyik vezető országa, majdnem 20 százalékkal csökkent a vágások száma egy év alatt. A magyar húsipar helyzete persze nem könnyű, de nem is reménytelen.
Szükség lenne olyan ösztönzőkre, könnyebb protekcionista lépésekre, melyek elősegítenék, hogy a kereskedők és a fogyasztók is a magyar húsipari, magyar telepekről származó húskészítményeket részesítsék előnyben, miközben az ágazat munkaerőmegtartó képességét reálbér-növekedéssel kellene segíteni
– vélte a szakmai szövetség elnöke.
Éder Tamás kitért arra is, hogy a húsiparosok gyakran találkoznak azzal az állítással, hogy a húsok ára nagyon emelkedik. Éder Tamás elmondta, hogy bár valóban volt áremelkedés a húsoknál, annak mértéke csekély volt, illetve az ágazat jóval később élt csak az áremelés eszközével a költségek miatt, mint más élelmiszertermelők.
A KSH adatai alapján a 2022 decemberi és 2023 decemberi húsárak között nincs különbség – jegyezte meg Éder Tamás. Hozzátette: az ország EU-s csatlakozása óta a bruttó bérek átlaga jóval nagyobb mértékben emelkedett mint kedvelt sertéshús-termékek árai a statisztikai szerint. Előbbi mértéke 427 százalék volt, míg például a rövidkaraj ára 273 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban.
Éder Tamás azt is elmondta:
egyelőre korai lenne arról beszélni, milyen lesz az idei húsvét a húsiparban, mert az ünnepi vásárlások nagyját a következő 3–4 hétben teszik majd meg a vásárlók.
A szövetségnél arra számítanak, hogy idén is jelentős lesz a kereslet a gyorspácolt termékekre a hagyományos készítésű ételek mellett.
A szakmai szövetség elnöke mindezzel összefüggésben elmondta: a hús "bizalmi termék", a vásárlóknak erre a húsvétra is érdemes olyan gyártó termékét választani, amelyben még nem csalódtak. Kétes eredetű termékkel nem érdemes kockáztatni, és messzire kerüljük el azt, amelynek címkéjén nincs ott a gyártója, mert ez alapvető fontosságú információ – tanácsolta a szakember.
A sonkák és más ünnepi húsféleségek ára fontos üzenetet hordoz a minőségre nézve
– fogalmazott Éder Tamás, aki jelezte: egy 2500 forintos kilónkénti áron kapható gyorsérlelt főtt sonka nem ugyanaz a minőség, mint a 3500 forintos árú hagyományos érlelésű sonka. Sem élvezeti értékben, sem tápanyagtartalom szempontjából nem nyújtja a két termék ugyanazt.
Biztonságos, jó minőségű magyar terméket érdemes választani a húsvéti asztalra
- mondta Éder Tamás.
A tájékoztatóan ezzel összefüggésben elhangzott:
a vörös húsok mértéket tartó fogyasztása igazolhatóan kedvező élettani szempontból, feltéve, ha a hús jó minőségű.
Dr. Jánosi Anna, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet tudományos főmunkatársa kiemelte: húsvét közeledtével ez fokozottan igaz a sokak által vásárolt gyorspácolt és a hagyományos parasztsonkák viszonylatában. Bár utóbbi drágább, de fehérjetartalma, hasznos tápanyag-tartalma, és élvezeti értéke magasabb is, mint gyártási értelemben nem feltétlen rossz minőségű, de kevésbé magas értékű társainál. Sőt: jobban jóllakunk tőle. Innen nézve pedig akár gazdaságosabb is lehet a hagyományos érlelésű sonkák választása.