Az ötletgazda Esterházy Pál Oszkár volt, aki 1831-ben született Esztergomban Johannes Baptiste Vintentius Packh (röviden Packh János) néven. Részt vett a szabadságharcban, melynek bukása után Törökországon át Londonba ment. A Brit Birodalom tisztjeként megjárta Indiát, Dél-Afrikát és a Karib-térséget is, majd 1867-ben hazatért Magyarországra – útlevelében ekkor viszont már az Esterházy Pál Oszkár név szerepelt.
Hogy mikor fedezte fel – állítólagos – kapcsolatát az Esterházyakkal, illetve mikor kezdte el azt hinni és terjeszteni, hogy e családdal kapcsolatban áll, nem tudni pontosan. Az mindenesetre bizonyos, hogy 1868-ban már New Yorkban találkozunk vele, s gyakorta felbukkan neve előtt a grófi cím is. Az Esterházy-család ugyanakkor soha nem ismerte el, hogy Packh Jánossal rokonságban állnának.
1885-ben a kanadai kormányzat azzal az ajánlattal kereste meg Esterházy Pál Oszkárt, hogy a kanadai préri betelepítése érdekében próbáljon meg telepeseket toborozni és Kanadába csábítani az Egyesült Államokba beáramló földművesek közül. Esterházy és társa, Dőry Géza két, összesen körülbelül 87.000 holdas területet választott ki a mai Manitoba és Saskatchewan területén.
Ekkor látott hozzá az úgynevezett New Hungary (Új Magyarország) létrehozásához. Ennek során 180 hektáros ingyen birtokokkal csábította az országba az embereket, és többek között egy Kaposvár nevű települést is alapítottak, amelynek temploma ma is áll.
Habár a megálmodott nagy magyar kolónia, New Hungary nem valósult meg teljes egészében, egy kisebb "Új Magyarország" mégis létrejött, amelynek emlékét ma is őrzi néhány település, például Esterhazy.