Körülbelül 1150 körül az angol Woolpit falu lakói két zöld bőrű kisgyereket pillantottak meg a település szélén. A gyerekek nem csak furcsán néztek ki, de fura nyelvet is beszéltek, és hiába tűntek éhesnek, a helyi ételek közül szinte mindegyiktől undorodtak.
A fiúnak és a lánynak a ruhája is furcsa volt, idegen szövetből készült, és legalább olyan fura színe volt, mint a kicsik bőrének. A falusiak ennek ellenére befogadták őket, lassan megtanultak angolul is, és amikor már képesek voltak rá, elmondták, hogy egy távoli, St. Martin nevű vidékről származnak, ahol az emberek ritkán találkoznak napfénnyel.
Miután a gyerekek elkezdték azt enni, amit a falusiak eléjük tettek, szép lassan a bőrük is rózsaszínessé vált.
Bár a kisfiú megbetegedett és meghalt, a lány szinte kivirágzott a falusiak gondozása alatt. A lány felvette az Agnes Barre nevet, és a falusiak közt élt, de sosem tudta megmondani, hogy kötöttek ki épp a faluban. Ugyanakkor emlékezett az otthonuk nevére, és arra, hogy az állatokat legeltették a testvérével, amikor erős, furcsa hangot hallottak és utána nem sokkal már a falu határában találták magukat.
A Promotions.hu hozzáteszi, hogy a lány elbeszélése szerint az országa keresztény volt, de egyébként egészen más, mint Anglia. Ott a nap ugyanis nem kelt fel reggelente, és alkonyatszerű fényben éltek. Ugyanakkor egy fényes ország volt látható a közelben, de nem tudnak odamenni, mert egy nagy folyó választotta el őket tőle.
És hogy mi lehet a rejtély megfejtése?
Az egyik lehetséges magyarázat a gyerekek állapotára az arzénmérgezés, ami valóban zöldes árnyalatúvá színezi a bőrt, és megmagyarázza azt is, miért halhatott meg a kisfiú.
Szintén szóba jöhet a jellemzően növényeknél kialakuló klorózis nevű állapot, ami alultápláltság hatására alakul ki, és szintén elszínezi a bőrt. Ez ráadásul meg is magyarázná, miért múltak el a tünetek a megfelelő táplálás hatására.
Ami pedig a furcsa nyelvüket és ruházatukat illeti, egyes szakértők szerint flamand bevándorlók gyermekei lehettek, akiknek a szüleit a flamandokat üldöző II. Henrik király katonái ölhették meg. Így az, amit a Woolpit falubeliek „halandzsának” tekintettek, valójában a holland nyelv volt, a gyerekek által leírt „szürkület” pedig a közeli Thetford-erdő dús lombjai által nyújtott árnyék lehetett.