Óriási a baj egy jórészt ismeretlen nevű városban, a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti országrészében: jól felfegyverzett lázadók csoportja szállta meg Rubayát.
A település kulcsfontosságú bizonyos ásványkincsek kitermelésében.
A támadók az M23 nevű csoportosuláshoz tartoznak. A M23 eredetileg egy fegyveres mozgalom, mely több mint egy évtizede indult, és a kongói hadseregnek hátat fordító harcosokból áll, akik főként tuszi etnikumúak. A lázadás előzményei egészen az 1994-es ruandai népirtásig és a kongói polgárháborúkig nyúlnak vissza. A kongói kormány több alkalommal is azzal vádolta Ruandát, hogy titokban támogatja a kormány ellen szerveződött militáns csoportot.
Az M23 csoport 2022-ben újra megerősödött, és egyre aktívabbak Észak-Kivu tartományban, Kongó ásványkincsekben gazdag területein.
A sok viszontagságot megélt térségben lényegében csak a bizonytalanság állandó. Ezt a mostani incidens is jól mutatja: míg a lázadók szóvivője szerint más lázadócsoportok háttérbe szorulása után átvették az irányítást Rubaya felett, addig a lázadó csoport ellen küldött kongói alakulatok szóvivője szerint egyelőre nem biztosak abban, hogy tényleg megszállták a várost.
A Reuters kereste a kongói kormányt is a helyzet tisztázása miatt, ám nem kapott választ a megkeresésre.
Rubaya városának elhelyezkedése a Google térképalkalmazásában:
Az Afrika közepén ténykedő fegyveres lázadók rajtaütése ugyan térben nagyon távol zajlik, de mint a BBC megjegyzi, annak esetleges későbbi hatásai az egész világon érezhetők lehetek, mégpedig az okostelefonok miatt. Rubaya városa mellett ugyanis olyan bányák működnek, melyek az okostelefonok gyártásához nélkülözhetetlen nyersanyagokat adnak a világpiacnak.
Koltánt és az abból kinyert tantált szállítanak innen, melyeket egy ilyen komoly hangzású kategóriába, a "kritikus energiaátmeneti ásványok" közé sorolnak.
A tantál átmeneti fémként nélkülözhetetlen a mobiltelefonok, laptopok, játékkonzolok gyártásában, és Rubaya mellett a világ legfontosabb koltánbányái működnek.
Ebből következik, hogy ha zavar áll be az ott folyó kitermelésben, azt előbb-utóbb a mobiltelefonok gyártói is megérzik.
Érdemes ennek kapcsán felidézni, hogy decemberben egy másik lázadó csoport, a Wazalendo szállta meg a kitemelési területeket. Akkor egy időre zavar állt be az olyan nyersanyagok ellátási láncában, mint a volfrám és az ón.
A térségben működő több lázadó csoport esetében nem csak politikai okai vannak működésüknek, hanem a közöttük és a kormányzat között feszülő konfliktusoknak komoly gazdasági vonatkozásaik vannak.
Ón, arany, tantál: ezeket a fémféleket mind Kongó ezen részében bányásszák, és egy részüket Ruandán, Ugandán valamint Burundin át csempészik ki az országból.
A kongói kormánynak nincs meg minden eszköze ahhoz katonai és államigazgatási szinten, hogy felszámolja a lázadó csoportokat a hatalmas ország ezen térségében, ugyanakkor ez nem csak az ország, hanem a nagy nyugati techcégek elevenébe is vág. A Kelet-Kongóból származó nyersanyagokat a kritikus fontosságuk mellett gyakran nevezik "konfliktusos ásványi anyagoknak", mivel a világ egyik különösen bizonytalan részéről, nem ritkán súlyos jogsértésekkel összefüggésben kerülnek be az ellátási láncokba.
A Mining.com azt írja, hogy a kongói kormány nemrég például felszólította az Apple-t, hogy részletesen tekintse át ellátási láncának működését. A kormány szerint fennáll a gyanúja, hogy a cég termékeihez olyan anyagokat használnak a gyártásnál, melyek illegális bányászattal, csempészettel, vagy fegyveres csoportokhoz kerülő tiltott finanszírozással összefüggésben kerültek a gyártósorokra.
Cikkünk kiemelt képe illusztráció / forrás: Shutterstock.