Nagy mennyiségben találtak mangán- és vas-oxidot japán kutatók a tenger mélyén, Tokiótól nagyjából 1900 km-re keletre a Csendes-óceánban, a semmi közepén álló Minamitorishima szigetén. A parányi szigetet Japán legkeletibb területeként kicsiny katonai bázisként illetve tudományos kutatások helyszíneként használják.
A sziget közelében mintegy 200 millió tonnát találtak a tenger alján olyan kőzetekből, melyek ritkaföldfémeket tartalmaznak. Az értékes ásványkincsek úgynevezett csomós képződmények formájában terülnek el a tenger mélyén, nagyjából 100 km2-en. Ez gigantikus mennyiséget jelent, melynek gazdasági jelentősége szinte felbecsülhetetlen.
A felfedezést a Nippon Alapítvány és a Tokiói Egyetem közös kutatócsapata jelentette be. Tájékoztatásuk szerint a Japán gazdasági zónájához tartozó területen annyi kobalt és nikkel van, melynek kitermelése hosszú időre megoldná az elektromosautó-gyártók ellátását.
A felszínre hozott minták alapján 610 ezer tonna kobaltot és 740 ezer tonna nikkelt lehetne kinyerni a mélységből.
A jelenlegi felhasználással számolva a kobalt 75 évre, a nikkel kb. 11 évre lenne elegendő Japán számára.
Ez nagyon fontos kérdés egy olyan helyzetben, amikor mindkét nyersanyagra óriási a kereslet a világon, és az egyik abból nagyrészt egy szinte folyamatosan fegyveres konfliktusoktól sújtott országból érkezik a piacokra.
Yasuhiro Katō, a Tokiói Egyetem professzora szerint a koncentrátumok igen jó minőségűek, és kiváló alapanyagot jelentenének a gyártásban. A professzor részt vett azon a 2016-os expedíción, mely azonosította az ásványkincseket rejtő mangáncsomókat a tengerben. A terület adottságairól 2018-ban jelentettek meg tanulmányt, erről az Origo is beszámolt. Az idén áprilisban indult kutatással pontosabban meg tudták határozni a felfedezés jelentőségét.
A kutatók bejelentésükön azt mondták, szerintük minél hamarabb érdemes lenne megkezdeni az ásványkincsek kiemelését és finomítását kereskedelmi célra, mivel azt gazdaságosan meg lehetne tenni.
Jelezték:
szeretnének elindítani egy olyan kísérleti projektet, melyben napi 2.500 tonna ásványkincset termelnek ki 2026 március végéig.
A tengerekben nyugvó ásványkincsek gazdasági hasznosítását sokan egy elkerülhetetlen lépésnek tartják ahhoz, hogy a világ át tudjon térni környezetkímélőbb közlekedésre és energiatermelésre. A törekvésnek vannak ellenzői is, akik attól tartanak, hogy a mélytengeri bányászat tönkreteszi a vízi ökoszisztémákat. Ugyanakkor egyes elemzők azt állítják, hogy a tengerekben folytatott bányászat jóval kevésbé terhelné a környezetet, mint a hagyományos szárazföldi kitermeléseknél tapasztalni.