Egyre nagyobb bajban van Japán, egyelőre a megoldást sem látják

2030-ra 36 százalékkal kevesebb teherautósofőr lesz Japánban, mint amennyire szükség lenne. Ez súlyos logisztikai problémákhoz vezethet az országban.

A 2020-as pénzügyi évben 1,43 milliárd tonna árut szállítottak a japán közutakon. Néhány év múlva, a 2031 márciusában záródó pénzügyi évben a volumen némi csökkenéssel 1,4 milliárd tonnára várható. Azonban addigra a teherjárműveket vezető munkavállalók száma ennél jóval nagyobb mértékben esik vissza: 36 százalékkal kevesebb sofőr lesz, mint amennyire a közúti fuvarozásban szükség lenne a  Nomura Research Institute friss tanulmánya szerint.

Ez azt jelenti, hogy a 2020-as pénzügyi évben dolgozó mintegy 660 ezer sofőrnél jóval kevesebb, mintegy 480 ezer munkavállaló látja majd el a feladatokat 2030-ban. 

Ez a számítások szerint több mint a harmadával kevesebb annak, mint ami a várakozások szerinti 1,4 milliárd tonna áru szállításához kellene.

A modellezésben a hangsúlyos elem valójában nem önmagában a néhány éven belül várható drasztikus sofőrhiány, hanem az, hogy a gépjárművezetők száma és azok a feltételek, amelyek mentén munkájukat végezhetik, nem lesznek elegendők a szállítmányozás számára. 

Jelzőlámpánál várakozó teherautók Tokió Ginza kerületében - Japánban kritikussá válhat a gépjárműsofőr-hiány
Fotó: Egor Myznik / Unsplash

A két vonatkozás egyike Japán demográfiai problémája. Az Origo is írt arról, hogy a fejlett országok között a távoli szigetországban az egyik legsúlyosabb a helyzet ezen a téren, mert miközben a társadalom öregszik a magas élettartamnak köszönhetően, kevés gyerek jön világra. Japán jelenleg is komoly munkaerő-hiánnyal küzd az építőiparban, illetve a logisztikában és a szállítmányozásban, és népesedési fordulat nélkül a helyzet csak rosszabb lesz – írja a Japan Today.

A másik ok az év elején bevezetett munkaerő-piaci reform,  melynek keretében a korábbiakhoz képest sokkal korlátozottabban vállalható csak túlóra egyes ágazatokban. Japán társadalmát gyakran "munkamániásnak" nevezik, a tehergépjárművek, taxik és buszok vezetői tavasztól viszont legfeljebb heti 18 órányi túlmunkát vállalhatnak. 

Ezt a szabályt azért fogadták el Japánban, hogy a munkakörülmények javításával vonzóbbá tegyék azokat a munkaköröket, melyeknél már most kevés a munkavállaló.

Ez azonban ördögi körnek tűnik, melyből nehéz lesz kitörni. Az aránytalan túlóra és a rövidebb munkaidő a szállítmányozási kapacitások csökkenéséhez vezet, miközben a szállítmányozó cégeknek a magasabb munkabér és az emelkedő üzemanyagárak jelentette plusz költséggel is kalkulálniuk kell. 

A Nomura elemzői szerint a szállítmányozók költségei 34 százalékkal emelkednek 2022 és 2030 között.

A komoly gazdasági hatások elkerülése érdekében muszáj növelni a logisztikai szektor hatékonyságát

– értékelte a jelentésükben foglaltakat Kazuyuki Kobayashi, az elemzőintézet logisztikai tanácsadó-csoportjának vezetője.