Itt a bejelentés: így beszélhetünk jövőbeni önmagunkkal

Kutatók megalkottak egy olyan, mesterséges intelligenciára épített csevegőrobotot, mely képes modellezni az egyének jövőbeni énjét, és beszélni is azok "nevében."

A világhírű Massachusettsi Műszaki Egyetem (angolul: Massachusetts Institute of Technology, MIT) kutatói az OpenAI fejlesztette ChatGPT 3.5-ös változatát használva rendhagyó kísérletet valósítottak meg: a mesterséges intelligenciára építve létrehoztak egy csevegőrobotot (chatbox), amely képes az emberi beszélgetés kötetlenségét utánozni. Ez önmagában még nem lenne különös. De a kutatók az alkalmazást arra is felkészítették, hogy képes legyen egyfajta modellezését adni a kísérletben részt vevő személyek lehetséges jövőbeni életének, sőt, énjének.

A mesterséges intelligencia jövőbeni éneket modellezett le (illusztráció)
Fotó: Shutterstock

Ehhez a vállalkozó magánszemélyeknek több kérdést kellett megválaszolniuk, ami korábbi életükkel élményeikkel, tapasztaltaikkal, és a jövőre vonatkozó elvárásaikkal kapcsolatos. Az információk alapján a rendszer megalkotta a személyek "háttértörténetét". A mesterséges intelligenciának ezt a teljesítményét a kutatók "szintetikus memóriának" nevezték el.

Például az egyik résztvevő elmondta, az a terve, hogy biológiatanárként dolgozzon. Ez alapján a csevegőalkalmazás felidézett olyan jövőbeni pillanatokat, melyek a hivatáshoz köthetők, így például egy tanulmányi kirándulást diákokkal egy természetvédelmi területre.

A mesterséges intelligencia emellett képes volt elkészíteni a résztvevők későbbi életkorának arcmását is. Például az egyikőjükről egy olyan képet mutatott, ami az illetőt 60 éves korában ábrázolta.

Az MIT kutatói szerint kísérletük nem egyszerűen a mesterséges intelligencia alkalmazásának kibővítésére szolgált. Az egyének "jövőbeni énjének" megalkotásának kézzelfogható haszna lehet. Egyrészt segítheti a fiatalokat a pályaválasztásban, hiszen jelenben meghozott döntéseik alapvetően befolyásolják jövőjüket. A mesterséges intelligencia nyújtotta visszacsatolással bátrabban hozhatnak döntéseket, köteleződhetnek el vagy módosíthatják a jövőbeni terveiket a fiatalabbak. 

Másrészt egy jövőbeni én bemutatásával csökkenthető a jelen és a jövő között fennálló pszichológiai feszültség, mérsékelhető a szorongás, illetve általában a jövőtől való félelem. 

Így a sokszor ismeretlennek tételezett jövő megfoghatóbbá válik, ezzel pedig a magányosság érzése is csökkenthető.

„Amikor az emberek önmaguk digitális öregített változatával lépnek kapcsolatba, a jövőt kézzelfoghatóbban és közvetlenebbül gondolhatják el" – kommentálta az Euronews-nak a kísérlet tapasztalatait Ivo Vlaev, a Warwicki Egyetem viselkedéstudományokkal foglalkozó professzora.

Az MIT kutatói szerint a kísérletnek és későbbi továbbfejlesztésének azért is lehet jelentősége, mert a viselkedéstudomány szerint azok a személyek, akik közvetlenebb, erősebb kapcsolatot tételeznek jelenjük és jövőjük szerint, nagyobb eséllyel hoznak olyan döntéseket, amik hosszabb távú jólétük mellett szólnak.