Halálos csípések, hatalmas egészségügyi kiadások - a szúnyogok nem csak idegesítőek

A világ szinte minden részén jelen vannak szúnyogok, de az igazán aggasztó, hogy egyre több helyen bukkannak fel a veszélyes kórokozókat terjesztő fajok. Nemrég megjelent egy olyan átfogó tanulmány, amilyen korábban még soha nem készült: sokkoló számok mutatják meg, az emberi tragédiákon túl mennyibe kerül a világnak a szúnyogok által terjesztett betegségek kezelése.

Zika-vírus, malária, chikungunya-, valamint dengue-láz: veszedelmes kórokozók, illetve az azoknak köszönhető betegségek, melyek megpróbáltatást, sőt halált okoznak a világ számos pontján. A fertőzések terjedéséért jelentős részben egyes szúnyogfajok felelnek. 

Zika-vírust és más veszélyes fertőzéseket terjesztenek egyes szúnyogfajok (illusztráció)
Fotó: AFP/Andrej Isakovic

Mindenhova eljutnak a veszedelmes szúnyogok

Szúnyogok az Antarktiszt és néhány szigetet (például Izland) kivéve, a világ összes kontinensén, minden szegletben megtalálhatók. Igazán aggasztó az, hogy azok a szúnyogfajok, melyekhez elsődlegesen köthető a veszélyes betegségek terjesztése, az elterjedt vélekedéssel szemben, már nem csak a trópusokon élnek.

Például a környezetéhez kiválóan alkalmazkodni képes egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) zika- és a dengue-kórokozók fő terjesztője, Kanada és a Chile kivételével az amerikai kontinens összes országában megtalálható.

Ahogy azt az Origo megírta, június elején már 13 európai uniós országban, köztük Magyarországon is regisztrálták a világ egyik legveszedelmesebb invazív vérszívó rovarát, a számos betegséget terjesztő ázsiai tigrisszúnyogot (Aedes albopictus). Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) úgy véli, a kedvezőtlen tendencia az éghajlatváltozásnak köszönhető.

A tigrisszúnyog már Magyarországon is jelen van (illusztráció)

Ez utóbbi szúnyogfaj több más betegség mellett képes terjeszteni a nyugat-nílusi lázat is, bár a májusban közzétett vizsgálati eredmények szerint szerencsére semelyik magyarországi egyedben nem találták meg a betegséget okozó vírust a kutatók. A betegségek egyébként nem ismeretlen nálunk.

Magyarországon nagyjából félszáz őshonos szúnyogfaj él, ám az elmúlt évtizedben mintegy tíz új invazív faj bukkant fel az országban, melyek eredeti élőhelyeiken gyakran veszélyes betegségek hordozói.

Természetesen az inváziós fajok jelenléte önmagában még nem jelent járványügyi kockázatot. Ám óvatosságra és figyelemre inti mind a kutatókat, mind a lakosságot a felbukkanásuk. Hiszen olyan kórokozókat képesek terjeszteni, melyek Magyarországon még nincsenek jelen és az itteni fajok nem is képesek hordozni azokat, de a világ más tájairól származó rovarok igen.

Nem csak a vért szívják a szúnyogok

Nem pusztán az emberek egészségének szempontjából van jelentősége annak, képes lesz-e a világ a veszélyes kórokozókat terjesztő szúnyogok egyre nagyobb földrajzi elterjedésével kezdeni valamit. A betegségek kezelése ugyanis óriási gazdasági terhet ró az országokra.

A Science of The Total Environment című tudományos lapban májusban megjelent szakmunka szerzői valószínűleg egyedülálló dologra vállalkoztak: az elmúlt évtizedekre visszamenőleg kiszámolták, hogy mennyi pénzt emésztettek fel a világon az egyiptomi szúnyog és a tigrisszúnyog terjesztette veszedelmes betegségek miatti egészségügyi kiadások. Azaz mekkora gazdasági tehertételt jelentettek mindezek az országoknak. 

A világ összesen 166 országára, illetve speciális területére végezték el számításaikat, visszamenőleg 45 évre. 

Kalkulációik alapján 2022-ig bezárólag a világnak legalább 94,7 milliárd dollárjába került a tigrisszúnyogokhoz és az egyiptomi szúnyogokhoz köthető egészségügyi kiadások fedezése, amit a kutatók tanulmányukban közvetlen gazdasági költségnek tekintenek.

Ez jelenlegi árfolyamon számolva kb. 36 ezer milliárd forintot jelent. 

A szerzők szerint az általuk közölt szám amúgy is inkább egy minimumot jelent, a tényleges költség feltételezésük szerint ennél jóval magasabb, ám bizonyos adathiányok korlátozták számításaikat.

A 2022-es felvételen a dengue-láz vírusának terjesztéséért felelősnek tartott szúnyogokat irtószert permeteznek az utcán a pakisztáni Karacsiban, amikor rövid idő alatt több ezren fertőződtek meg a dengue-vírussal
Fotó: MTI/EPA/Sahzaib Akber

A legtöbbet a világ 2013-ban költötte a repülő rovarok terjesztette betegségekre: 20,3 milliárd dollár volt a számla végösszege. Bár a "csúcsösszeg" számításaik szerint az imént közölt 2013-as kiadás volt, jelezték:

 a csípések után kialakuló betegségek jelentette gazdasági terhek növekvő tendenciát mutatnak.

A szerzők szerint aggasztó, hogy az általuk kimutatott veszteségek és károk jóval magasabbak, mint például a megelőzésre fordított költségek. Összefoglalójukban azt írják, hogy hatékony prevenciós intézkedésekre van szükség globálisan az egészség megőrzése érdekében, hogy a veszedelmes betegségek jelentette emberi és gazdasági költségeket minimalizálni lehessen.