Bár még gyerekcipőben jár, de az abban érdekelt magánvállalkozások szerint még a mi életünkben valósággá válik egy új iparág: a mélyűri bányászat. Ennek – némi leegyszerűsítéssel – az a célja, hogy űrobjektumokból, pontosabban aszteroidákból és űrtörmelékből nemesfémeket, illetve a bolygónkon ritkán előforduló, de épp az űripar, a hadiipar, és más ágazatok számára nélkülözhetetlen fémeket nyerjen ki és szállítson a Földre. Közöttük olyan nyersanyagokat, melyekből a fejlett ipari országok kitettsége jelenleg igen jelentős egyes ázsiai és afrikai országoknak.
Nikkel, vas, platina, arany – ezekből a jelenlegi ismereteink szerint mind nagy mennyiségben található aszteroidákban, sőt, egyes kisbolygók szinte teljesen "vasból vannak", annyira magas koncentrációban fordul elő belőlük például ebből az ércből.
A Naprendszerünk ásványkincs-tartaléka az óvatos becslések szerint sokszor százezer milliárd dollárt érhet, amit ha kitermelhetne az emberiség, azzal valószínűleg alaposan felforgatná a földi nyersanyagpiacokat is. Nem utolsó szempont az sem, hogy a Földet kevesebb környezetterhelés érné, ha a nyersanyagokért nem a bolygó, hanem aszteroidák felszínét kellene felforgatni.
Az űrbányászat az elmúlt években különösen népszerű gondolattá vált azt követően, hogy az 1852-ben felfedezett, 16 Psyche nevű, 226 kilométer átmérőjű kisbolygóról kiderült, annyi fémet tartalmaz, amelynek értéke többszöröse a világgazdaság méretének (10 ezer billiárd dollárnyit, a világ GDP-je 2019-ben 142 ezer milliárd dollár volt). A 16 Psyche az arany, a vas és a nikkel lényegében végtelen bőségszarujának tűnik, nagyjából 260 millió km távolságból, és a szokott gazdasági rendszereink szempontjából talán jobb is, hogy jelenleg nincs lehetőségünk a befogására.
Ettől függetlenül az aszteroidabányászat az egyik olyan ágazata az űriparnak, melyben már most egyre komolyabb magáncégek teljesítménye jelenik meg. Közöttük is az élen jár az amerikai AstroForge nevű start-up, mely már tavaly év elején jelezte: közel jár ahhoz, hogy űreszközzel elérjen és le is szálljon egy bányászatra potenciálisan alkalmas aszteroidára. Most pedig arról adott tájékoztatást, hogy 40 millió dollárt finanszírozást gyűjtött össze, hogy a mérföldkőnek szánt harmadik misszióját 2025-ben elindíthassa.
A vállalat két korábbi missziója ennek előkészítése.
2023 áprilisában a cég egy kicsiny műholdat bocsátott fel a SpaceX egyik űrhajóján, ám a Brokkr-1 névre keresztelt eszköz végül csődöt mondott, nem sikerült ugyanis kiadni számára a szükséges parancsokat a demonstrációs feladatához.
A Brookr-2 nevű, később Odinra átkeresztelt eszközt idén, a negyedik negyedévben indítanák el. Ez lehet az első olyan magán űreszköz, mely a Naprendszer egyik objektumáról készít képeket és gyűjt adatokat, ami nem a Hold.
Kép az Odinról:
A harmadik, 2025-re tervezett küldetést a korábbi kettőnél komolyabb, Vestri névre keresztelt eszközzel teljesítenék.
A 200 kg súlyú űreszköz a tervek szerint leszállást hajt majd végre egy, a Föld közelében mozgó, de közelebbről meg nem nevezett aszteroidán.
Az objektum magas vasérc-tartalmát kihasználva a Vestri mágneses technológiával tapadna meg rajta. Azt, hogy ez melyik aszteroida a nyilvántartásba vettek közül, az AstroForge versenytársaitól tartva nem hozza nyilvánosságra.
Ha a küldetés sikerül, az fontos mérföldkövet jelent a kereskedelmi űripar, azon belül az űrbányászat beindításában.
A cég máris
a ritka nyersanyagok új ellátási láncainak kialakítását
vetíti előre szerepvállalásával.
A cég a küldetés sikeres esetén további 55 millió dollárt fordítana arra, hogy fejlessze az aszteroidákból kinyerhető nyersanyagok mélyűri feldolgozási technológiáját. Bár a negyedik küldetésről további részleteket nem árultak el, az kiderült, hogy annak űreszköze el is végezné az ércfeldolgozást az űrben, mielőtt visszatér a Földre.
Az AstroForge közeledő misszióinak sikere – különösen a 2025-re tervezett leszállás egy aszteroidán – nem pusztán a cég befektetőit győzheti meg arról, hogy teljesíthető célokra adják pénzüket, hanem lendületet adhat más magáncégeknek is fejlesztéseikhez. S bár a 16 Psyche kecsegtető űrzsákmánynak tűnik a mind több fémre éhes iparágak számára, annak illúziója helyett vélhetően elég lenne a Föld közeli fémes objektumokra koncentrálni. Becslések szerint ugyanis mintegy kilencezer, 36 méternél nagyobb átmérőjű aszteroida mozog a Föld közelében, melyek önmagukban jelentős fémforrásokat jelenthetnek a jövőben.