Egy ország, ahol már gyerekkorban eldől, hogy valaki hajléktalan lesz vagy milliomos

Dél-Koreában egynapos érettségin áll vagy bukik a fiatalok karrierje és társadalmi státusza. Ezt a családok jól tudják, így a gyerekeket az iskola első évétől drága magántanárokhoz járatják. A helyzetet jól érzékelteti, hogy a családok többet költenek magántanárokra, mint lakhatásra és élelmiszerre összesen.

Az ősz egyik napja minden évben nagyon különleges Dél-Koreában, olyannyira, hogy a bankok és a tőzsde vagy egyáltalán nem, vagy csak késve nyitnak ki, a repülést ideiglenesen felfüggesztik, de még az építőipari munkások és a kereskedők is igyekeznek a lehető legnagyobb csendben dolgozni. Ekkor van ugyanis koreai fiatalok milliói életének legnagyobb megmérettetése.

Minden évben mintegy félmillió végzős középiskolás tesz "főiskolai iskolai képességvizsgát", vagyis a Suneungot, ami Magyarországon az érettségi vizsgának felel meg. Az egyetemek ennek eredményei alapján döntik el, hogy kit vesznek fel. 

A Suneung azért életbevágó fontosságú, mert jórészt az határozza meg a koreai fiatalok későbbi társadalmi státuszát és karrierlehetőségeit, hogy milyen eredményt értek el a teszten. A nyolc órán át tartó képességvizsgán anyanyelvi, matematikai, történelmi, két választható tantárgyi, valamint két idegennyelvi és azokhoz kapcsolódóan hallásértési kérdések szerepelnek. Ez utóbbi miatt függesztik fel a légi közlekedést, nehogy az megzavarja a vizsgázókat a hallásban.

A probléma az, hogy az állami iskolarendszer nem nyújt elegendő tudást a vizsga magasszintű teljesítéséhez.

A dél-koreai társadalomban rendkívül fontos az oktatás, a munka és a szakmai státusz, ami az egész család hírnevét befolyásolja. A családok nem engedhetik meg, hogy akár csak egy tagjuk is szégyent hozzon rájuk. Ez annyira fontos a dél-koreaiak életében, hogy 

a drága taníttatás is az egyik oka annak, hogy inkább kevesebb gyermeket vállalnak, hogy a meglévőket óriási összegekkel támogathassák.

Sok gyerek már az iskola első évében magántanárhoz jár esténként és hétvégén. Sőt, a gyerekek egy része csaknem annyi időt tölt magánoktatásban, mint az állami iskolarendszerben. A magánoktatás annyira alapvetővé vált, hogy külön intézmények létesültek arra, hogy felkészítsék a diákokat a vizsgákra.

Ez azonban drága. 

Dél-Korea hivatalos adatai szerint az év első negyedévében a háztartások átlagosan többet költöttek magánoktatásra, mint élelmiszerre és lakhatásra összesen.

A dél-koreaiak tavaly újabb rekordot döntöttek a magánoktatásra fordított kiadásokban. A családok 20,5 milliárd dollárnak megfelelő wont költöttek az elmúlt évben, ami 4,5 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest. A diákokra átlagosan 553 ezer vont költöttek havonta (nagyjából 146 ezer forint), míg ha csak a középiskolásokat vesszük az összeg 740 ezer vonra emelkedik (nagyjából 195 ezer forint) – írja a Bloomberg. 

South Koreans’ spending on private education hit another record high, driven partly by a frenzy for medical school admission https://t.co/Q0GNBc90b0

— Businessweek (@BW) March 14, 2024

A tanárok közt pedig van, aki 6,6 millió eurót keres online oktatói platformjával, mint például Cha Kil-Yong.

A koreai társadalomban nincs esélyegyenlőség. A magánoktatás szükségessége miatt a jómódú családokból származó tanulók jobb feltételekkel vágnak neki a nagybetűs életnek.

A legtöbb diák és családja álma, hogy a három tekintélyes egyetem egyikére bejusson: a Szöuli Nemzeti Egyetemre, a Koreai Egyetemre vagy a Yonsei Egyetemre.

Ezek a felsőoktatási intézmények csak a hallgatók krémjét fogadják, mindössze a legjobban teljesítő 1 százalékot veszik fel. A legtöbben orvosi szakra szeretnének bejutni.

A legjobb karrierlehetőségeket azonban még a hightech ipar hazai nagy vállalatai, a Samsung, az LG és társaik kínálják. Sőt, egyes ágazatokban ők az egyedüli munkáltatók. Ezek a cégek lényegesen jobban fizetik az alkalmazottaikat és az álláshelyeik magas presztízst jelentenek.

A tanulásra ösztönző kultúra azt eredményezte, hogy a dél-korai nép az egyik legképzettebb és legintelligensebb a világon. A "The Intelligence of Nations" felmérésében Dél-Korea a hatodik helyen áll 102,35-ös IQ-átlaggal.

A koreai munkaerő közel 70 százaléka rendelkezik egyetemi végzettséggel és a lakosság 3 százaléka olyan munkakörben dolgozik, amelyhez túlképzett.

Hogyan hat a fiatalokra a teljesítménykényszer?

Az értettségi vizsga és az intenzív tanulás óriási megterhelést és stresszt jelent a fiataloknak pont abban az életszakaszban, amikor a személyiségük sérülékeny és még fejlődik. A növekvő elvárások miatt egyre többen küzdenek mentális problémákkal, ami a későbbi életévekben is meghatározó. Az iparosodott országok közül messze az országban a legmagasabb az öngyilkosságok aránya, 100 ezer emberre 24 eset jut – foglalta össze a Friedrich Naumann Alapítvány.