Folyamatosan nőnek a bérek, egyre többet költenek a magyarok

Hat hónapja dinamikusan nőnek a reálbérek, hatodik hónapja töretlen a fogyasztás bővülése, a magyar gazdaság alapjai stabilak, az ipari termelés helyreállításához azonban békére van szükség – így reagált az Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataira az iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár.

A magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek – jelentette ki az iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár. Fábián Gergely a KSH friss adataira reagált. 

A Központi Statisztikai Hivatal naptárhatástól megtisztított adatai alapján 2024 júniusában az előző év azonos időszakához képest 3,7 százalékkal mérséklődött az ipari termelés volumene, míg az előző hónaphoz képest 0,5 százalékos emelkedés figyelhető meg. Az államtitkár az ipari adatokat elemezve kiemelte, a magyar gazdaság stabil alapokon áll, 

Ezt tükrözi a reálbérek 9 és a kiskereskedelmi forgalom 6 hónapja tartó dinamikus növekedése, valamint az, hogy a turizmus az év első felében közel 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az ipar teljesítményének helyreállását továbbra is késlelteti az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság háború miatti gyengélkedése, melyet a vállalatok a gyakorlatban csökkenő keresletként érzékelnek.

A háború véget érésével helyreállhat a kereslet, így az ipar teljesítménye is, a magyar növekedés pedig ismét elérheti a dinamikus 4 százalékos szintet" 

– emelte ki. 

Ahogy arról az Origo is beszámolt, 

a magyar gazdaság az idei második negyedévben 1,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, mellyel az Európai Unióban adatot közlő országok közül a negyedik helyen található 

– derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) múlt heti közleményéből. Arra is felhívták a figyelmet, hogy ezzel a magyar GDP bővülési üteme többek között megelőzi Németországot, Ausztriát, Svédországot vagy épp az eurózóna és az Európai Unió egészének növekedését is.

Növekednek a bérek, növekszik a kiskereskedelmi forgalom

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 júniusában 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest, vagyis 

már hatodik hónapja töretlen a fogyasztás bővülése. 

Ezzel az idei év január-júniusában a kiskereskedelmi forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2,7 százalékkal haladta meg az előző év első hat hónapjában mértet.

Júniusban a nem élelmiszer-kiskereskedelem 3,6 százalékos növekedése mellett az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma 3,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ez utóbbin belül az élelmiszer jellegű vegyes üzletek, amelyek az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát teszik ki, 4,1 százalékos növekedést mutattak. 

Ez azt jelenti, hogy júniusban csak az élelmiszer jellegű vegyes üzletekben több mint 594 milliárd forintot költöttek a családok, azaz mintegy 20 milliárd forinttal többet, mint tavaly júniusban. 

Az élelmiszer-kiskereskedelem bővülése mellett figyelemre méltó az árucikkek széles körére kiterjedő és a kiskereskedelmi forgalomból 7,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumenének 14 százalékos bővülése is.

A kiskereskedelmi forgalom bővülésében fontos szerepet játszott az infláció visszaszorítása
Fotó: Shutterstock

A kiskereskedelmi forgalom bővülésében fontos szerepet játszott az infláció visszaszorítása, amelyet a kormány hatékony intézkedései továbbra is alacsony szinten tartanak. 2024 júniusában az infláció 3,7 százalékot ért el, ráadásul az élelmiszer-infláció éves alapon 1,1 százalékra mérséklődött, sőt júniusban az élelmiszerek ára az előző hónaphoz viszonyítva 0,3 százalékkal csökkent. 

A reálbérek 9 hónapja tartó növekedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása. A fogyasztói bizalom helyreállását mutatja a turizmus dinamikus növekedése is, mely az év első felében közel 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest.

Ahogy arról az Origo is írt, az uniós középmezőnyben helyezkedik el a magyar effektív minimálbér. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint bár egyes orgánumok előszeretettel tálalják úgy az Eurostat statisztikáit, miszerint a minimálbérek tekintetében Magyarország uniós összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll, az adatok megfelelő értelmezésének és a teljes kép bemutatásának hiányában azonban szakmaiatlan, nagymértékben eltorzított összevetések születnek. A tárca szerint mindezzel szemben a valós képet az effektív minimálbér mutatja meg, ami egy súlyozott átlaga a garantált bérminimumnak és a minimálbérnek. Hazánkban ugyanis - Európában egyedülálló módon - kétlépcsős a legkisebb keresetek összege. 

Magyarországon a minimálbér összege 266 800 forint, a garantált bérminimum pedig 326 ezer forint, az effektív minimálbér összege pedig mintegy 306 ezer forintot ér el.

A minimálbérek átlagosan 482 ezer forintot tesznek ki az unióban, az effektív magyar minimálbér a 17. helyet éri el az EU-n belül, a régióban pedig az élmezőnyhöz tartozik, megelőzve Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát - áll a közleményben.

A következő hónapokban várhatóan folytatódik a kiskereskedelmi forgalom növekedési tendenciája, mivel a jövedelmek emelkedése és a munkaerőpiaci aktivitás fokozódása további pozitív hatást gyakorol a szektorra. 

 Júniusban csak az élelmiszer jellegű vegyes üzletekben több mint 594 milliárd forintot költöttek a családok
Fotó: Pexels

A kormány a piaci verseny élénkítése érdekében működteti az árfigyelő rendszert, mely nemcsak az árak átláthatóságát növeli, hanem hozzájárul a fogyasztók tájékozott döntéseihez is, ami hosszú távon a kiskereskedelmi piac stabilitását erősíti, ezáltal hozzájárulva a hosszútávú gazdasági növekedés fenntartásához.