Sőt, nem csupán a hazait, hiszen számos országba eljutottak a különböző modellek. Többek között a Szovjetunióban, Egyiptomban, az NDK-ban, Lengyelországban, de még olyan távoli helyeken, mint például Ecuadorban is utazhattak a magyar gyártású busszal.
Nem meglepő, hogy a nyolcvanas évek derekán Görögországba is jutott belőlük, pontosabban ott szerelték össze őket, hogy elkerüljék a magas vámterhet
- írja a Promotions.hu.
Megtört ugyanis az évtizedes exportkapcsolat Görögország és az Ikarus-gyár között, amikor a görögök 1981-ben beléptek az Európai Unió jogelődjébe, az Európai Gazdasági Közösségbe (EGK).
Ekkor megszűnt a közületi beszerzéseknél az addigi vámmentesség. Sőt közvetett hatásként, a magyar termék vámhátrányba került a görög piacon az EGK-országok mellett az általános preferenciarendszer előnyeit élvező fejlődő világbeli termékekkel szemben is. Az Ikarus buszokra viszont folyamatos volt az igény, jól kialakított szervízrendszer állt rendelkezésre. De a vám miatt nagyon megdrágult a magyar busz.
A megoldást egy sajátos kooperáció jelentette: az osztrák Steyr-Daimler-Puch még 1972-ben Görögországban megalakította a Steyr Hellas S.A.-t, és a görögök EGK-hoz való csatlakozását követően vállalták az Ikarus buszok összeszerelését is a thesszaloniki gyárukban. A később görög többségi tulajdonba került, ELBO névre átkeresztelt gyárban több haszongépjármű, katonai szállítójármű gyártása mellett belefért az Ikarus buszok összeszerelése is.
Végül 1984-től 145 darab Steyr Hellas Ikarus 260.22-es készült, amelyek a régi buszok mellett Athén tömegközlekedését látták el.
Ezek a buszok 2004-ig szolgáltak, a forgalomból kivontak egy részét eladták Albániának, Szerbiának, illetve különböző önkormányzatoknak adományozták.
Egy buszt (a YAE 2382 rendszámút) múzeumi darabként megőriztek. Az igen aktív görög Ikarus-rajongócsoport – az elmúlt években - több Ikarus 260-ast vásárolt, újított és újít fel autentikus módon.
Egy nemrég megújult Ikarust lencsevégre is kaptak a pálmafák között, igazán különleges látványt nyújtott: