Rejtélyes épületet fedeztek fel egy Magyarország felett készült műholdfelvételen

Rengeteg kérdést vet fel az a műholdfelvétel, ami Hajdú-Bihar vármegye felett készült, és furcsa formájú épületromra utaló maradványok láthatók rajta. Tudományos magyarázat egyelőre nincs a felvételen látott alaprajzról, sokan azt találgatják, hogy ókori építményről lehet-e szó, vagy egy olyanról, ami már a középkorban épülhetett. Egyelőre rengeteg kérdőjel sorakozik a különös objektummal kapcsolatban.

Egy műholdas felvételen a Hajdú-Bihar vármegyei település, Balmazújváros felett vettek észre valami nagyon furcsa objektumot, és egy különleges középkori és ókori eseményekkel foglalkozó Facebook-csoportban azonnal elindultak a találgatások róla. Írásos emléket vagy bármilyen konkrét információt nehezen találni erről az egykori épületről, így egyszerűen a történelemrajongók elméleteire támaszkodhatunk, egészen addig, amíg régészek fel nem fedezik, hogy mi lehet a különleges alapú tereprajz, aminek a helyén valószínűleg egy épület lehetett.

Jó néhány szakértő hozzászólt a bejegyzéshez, az egyik kommentben például az egyikük megjegyezte, hogy a Déri Múzeum, amely területileg illetékes, már kutatja a maradványokat és szerinte szinte biztos, hogy az alaprajz alapján egy római kori táboréra hasonlít, a feltételezett sarokbástyák jelenlétére - amelyeket többen is felfedezni vélnek a felvételeken - azonban még nincs magyarázat. 

De az is könnyen lehet, hogy egyáltalán nem a rómaiak építették, ugyanis semmilyen történelmi feljegyzés nincs arról, hogy a rómaiak ilyen messzire merészkedtek volna, arról pedig főleg semmilyen feljegyzés nem található, hogy komolyabb építkezésekbe kezdtek volna ebben a térségben.

Mások szerint egy középkori erődről van szó, amely védelmi funkciót tölthetett be, esetleg a környékbeli településekre vigyázott

- írta meg a Promotions.hu. 

Azonban ebben az esetben az az érdekes, hogy ha ez egy középkori erőd, akkor sem hasonlít az abban a korszakban megszokott, jellegzetes szerkezetekre a felépítése. Földvárak legalábbis nem épültek ilyen szabályos négyszög alakban, ráadásul a legtöbb esetben egy dombra vagy magaslatra emelték azokat, a palánkokat pedig vastag földsáncokra helyezték (innen a földvár kifejezés).

Ez az épület viszont minden bizonnyal kőből, vagy legalábbis a földnél és a fánál szilárdabb építőanyagból (talán téglából) épült.

Jól kivehetőek a félkör alakú sarokbástyák, ráadásul a fotón a fal baloldalán, ahol az egyik "bástya" és valamilyen szilárd alapzat látható, azzal közvetlenül szemben jól kivehetőek egy szinte teljesen szabályos négyzet körvonalai.

Nem kizárható, hogy ez volt az úgynevezett Öregtorony, amely a honfoglalás után alakult, majd a tatárjárás idején teljesen elpusztult valaha itt állt falu része volt. 

Balmaz nevével – pusztabirtokként – írott forrásokban csak a 15. század elején találkozunk, amikor Zsigmond király (1411-ben), mint Debrecen tartozékát Lázárevics István szerb vajdának adományozta. Lehetséges, hogy ezt az erődítést maga Lázárevits István, szerb vajda emeltette (vagy ő vette tulajdonba), hogy a környék védelméül szolgáljon, ami aztán elképzelhető, hogy a török időkben pusztult el - a maradék épülettörmeléket meg elhordták, mint építőanyagot. 

Egyelőre tehát még rengeteg kérdést vet fel a műholdfelvétel, de egyre biztosabbnak tűnik, hogy furcsa formája ellenére nem ókori építményről van szó, persze teljesen ezt sem lehet kizárni.