Airbnb-népszavazás: mi lesz a vége?

Ha Terézvárosban betiltják a rövidtávú lakáskiadást, az hatással lesz a többi belső pesti kerületre is, a szálláshelyként hasznosuló és hosszú távra kiadott lakások bérleti díjára és a kínálat nagyságára egyaránt. A visszaszámlálás elkezdődött, a lakcímkártyás szavazás ezekben a napokban is zajlik a baloldal vezette VI. kerületi airbnb-zés sorsáról.

Áldás vagy átok az Airbnb? Tiltsuk be, vagy hagyjuk békén? – tette fel a kérdést Soproni Tamás, a VI. kerület momentumos polgármestere. Lépését dicsérte a szomszédos  XIII. kerület egyik Gyurcsány-párti önkormányzati képviselője, Keszthelyi Dorottya a minap közösségi oldalán. Mint írta, az Airbnb valójában “egy városi ügy, amiről félve merünk véleményt mondani, kevésbé látunk tisztán és az érdekek sűrű hálóján keresztünk nehéz az objektivitás.”

Airbnb - népszavazás dönt (illusztráció) Fotó: Catherine Zibo / Shutterstock/ Catherine Zibo

Airbnb-népszavazás Terézvárosban: ügydöntő szavazás a kerületnek, jelentős ügy az egész fővárosi albérletpiacnak 

Nem kérdés, hogy bármi is lesz a terézvárosi Airbnb-népszavazás eredménye, annak hatása lesz a belváros többi kerületére, az ott élők életére, az ingatlanok árára, a bérleti díjakra, sőt az egész albérletpiacra. Az egyik felvázolt jövőkép szerint a rövidtávú lakáskiadás betiltása esetén a befektetők kerületet, vagy területet válthatnak, egy részük pedig várhatóan áttér a hosszú távú lakáskiadásra, más részük egyszerűen profilt vált. Szakértői prognózis, hogy az airbnb-zés esetleges betiltása kínálatnövekedést okozhat a fővárosban, ami középtávon megfizethetőbb irányba terelheti a lakásárakat és a bérleti díjakat. Erről konkrétan az ingatlan.com írt legutóbbi elemzésében, melyben kiemelték, hogy a népszavazás láncreakciót indíthat el, annak eredményeként akár tizedével nőhet a budapesti albérletkínálat.

Miről is szól a szavazás? Mekkora esélye van az Airbnb betiltásának Terézvárosban? 

Szeptember 2-án kezdődött és szeptember 15-én vasárnap estig tart a terézvárosi Airbnb-népszavazás, ami a terézvárosi lakáskiadások szabályozását célozza. Bár az önkormányzatoknak jelenleg is van lehetőségük, hogy korlátozzák a szálláshelyek működését, előírhatják, hogy azok hány napra adhatók ki egy évben. Csakhogy az önkormányzatok kezében valójában nincs olyan eszköz, amellyel egyszerűen ellenőrizhetnék, hogy egy lakást ténylegesen hány napra adtak ki. Hiába írnák tehát elő, hogy 30, 60, vagy 130 napig működhet egy lakás turisztikai szálláshelyként, nem lenne, akik ellenőrizze, hogy annyi, vagy több napig van a piacon. Soproni Tamás szerint a kérdést le kellett egyszerűsíteni arra, hogy maradjon minden úgy, ahogy van, vagy egyáltalán ne lehessen társasházi lakásokat kiadni szálláshelyként a kerületben. Az Airbnb betiltása Terézvárosban egy lehetséges opció, hiszen arról azok szavazhatnak, akik a szavazás időpontjában betöltötték a 16. életévüket, és 2024. július 31. előtt kiállított terézvárosi lakóhelyet, illetve tartózkodási helyet igazoló lakcímkártyájuk van. Magyarul a befektetők nem, illetve egy emberként szavazhatnak, amennyiben maguk is ott élnek, vagy még időben bejelentkeztek oda.

Túlturizmus Budapesten: mik a felkapott kerületek előnyei és hátrányai 

Akárcsak más világvárosokban, Budapesten is elsősorban a belvárosi kerületekben, frekventált területeken lévő lakások hasznosíthatók jól szálláshelyként. A rövidtávú lakáskiadás, közkeletű nevén az airbnb-zés (noha a Booking.com és a Szallas.hu is ilyen közvetítő portál) jobban jövedelmez, mint a hosszú távú bérbeadás, ráadásul nem kell attól tartani, hogy a bérlő nem akar kiköltözni. Probléma azonban akad itt is, jellemzően a nagy kapacitású, legénybúcsús társaságokra méretezett ingatlanokkal. A bulinegyeddé vált VI. és VII. kerületi zóna, a Király utca és környéke éjjel-nappal megváltozott, folyamatosan nagy a tömeg, a szórakozóhelyek elszaporodtak, éjjel a zsongás, hajnalban és reggel pedig az éjszaka melléktermékei zavarják az egyre kevesebb ott élőt. Ugyanakkor a turizmus jó üzlet, a lehetőséggel érthetően élt, aki csak akart és tudott. A legutóbbi népszámlálás adatai, amire az ingatlan.com is kitért, beszédesek: 

• Budapesten 17 százalékot, 
• a VI. kerületben 32 százalékot tesznek ki a nem lakott lakások, 
• vagyis 29 ezer terézvárosi ingatlanból csak 20 ezerben laknak életvitelszerűen.  

A maradék 9 ezer nem feltétlenül üres, ezek egy részében airbnb-znek, de működnek a lakásokban orvosi rendelők, kozmetikák, mérnök- és ügyvédi irodák vagy egyéb szolgáltatók. 

A budapesti nem lakott lakások aránya az ötödik kerületben a legmagasabb, 37 százalék, Terézváros a második a sorban a KSH adatai szerint – mondta Balogh László.

A fővárosban működő 15 ezer Airbnb-jellegű szálláshely közül 2700 található a VI. kerületben, ahol mindeközben összesen 900 lakóingatlan vár bérlőre, ami a teljes fővárosi kínálat 10 százalékát jelenti, vagyis a terézvárosi döntés átírhatja a bérlakáspiac térképét és árfolyamát. 

A kocka el van vetve, és nem mindegy, hol áll meg, ki nevet a végén

Az indulatok forrnak, ezt tükrözi a Felelős Szálláskiadók Szövetsége és a Magyar Apartmankiadók Egyesülete legfrissebb közleménye, miszerint egy radikális aktivista csoport a „Terézváros a miénk” című szórólapján, illetve az aktivistáinak kiküldött felhívásában az airbnb-zés teljes tiltásáért kampányol. Mindezt a két szervezet szerint félelemkeltésre és a köznyugalom megzavarására is alkalmas stílusban. Az önkormányzatnak évente egymilliárd forintos adóbevételt jelentő szálláskiadással kapcsolatos ellenérveket, a koszt, a zajt és a horror közös költségeket egyaránt cáfolják a házigazdákat képviselő egyesületek, emlékeztetve a turizmus fellendülése, és az airbnb-zés térnyerése előtti időkre, amikor üresen tátongtak a környékbeli üzletek. Az érintettek szerint a buliturizmus oltárán áldozzák fel a teljes turizmust, ráadásul nem a tőkeerős befektetőket, hanem az egy lakást bérbeadó többséget hozza majd hátrányos helyzetbe az esetleges tiltás.

A tiltás mellett érvelők viszont a bérleti díjak drágulásával, a helyi bérlők kiszorulásával példálóznak. Ez a túlturizmus mellett más országokban is az Airbnb korlátozásának legfőbb oka, hogy a helyiek számára nincs elég bérlakás, vagy nem megfizethető. A terézvárosi népszavazás eredménye napokon belül kiderül, miközben kormányzati szabályozás is készül, ami nem csak a VI. kerületi lakásokra vonatkozik majd.

Barcelona lépett elsőként, ott 2028-tól betiltják a rövidtávú szálláskiadást, és korlátozásokra készül egyre több európai turistafellegvár.