Már a homokot is eladja Észak-Korea

Rengeteg, a betongyártás fontos alapanyagául szolgáló homokot termelnek ki Észak-Korea egyik legfontosabb folyójának partjairól. A homokból jut Kínába is, így a latorállam az ellene érvényben lévő szankciókat megkerülve juthat értékes devizához.

Intenzíven folyik az építési, betongyártáshoz használható homok kitermelése a Tedong-folyó medréből – számolt be arról a Daily NK-nak egyik észak-koreai, biztonsága érdekében névtelenül maradó forrása. A Tedong Észak-Korea egyik legjelentősebb folyója, áthalad a fővároson, Phenjanon is, a folyó medréből kitermelt homokot a nagy állami építkezéseken használják, egy részét pedig Kínába adják el.

Rengeteg építkezéshez kell a homok

A források szerint a Tedong homokját részben közvetlenül a fővárosban, Phenjanban használják fel, ahol jelenleg is nagy állami építkezések zajlanak: közfeladatokhoz építenek létesítményeket, valamint mintegy 10 ezer lakóházat a főváros egyik kerületében. Emellett új kampuszt kap egy, a politikai kádereket képző egyetem is, így a homok kitermelése különösen intenzívvé vált a folyó egyik fővárosi szakaszán. Az alábbi műholdfelvételen megjelölték azt a helyszínt, amely az elemezők szerint a homokkitermelés elsődleges színtere jelenleg a folyó fővárosi szakaszán:

Ha pontosak a rendelkezésre álló információk, naponta több ezer tonna homokot emelnek ki a mederből. 

A munkában építőipari munkások, valamint – valószínűleg utasításra kivezényelt – civilek is részt vesznek.

A kitermelt homok egy részét zsákokban rögtön a felhasználási helyszínre szállítják. A mennyiség másik felét kiszárítják majd teherautókra lapátolják, hogy a fővároson kívüli végső felhasználási helyszínére kerüljön.

Az észak-koreai homokbányászat szigorú, és lényegében közvetlen kormányzati felügyelet alatt áll, legalább két minisztérium ügyel arra, hogy a kitermelés körül ne legyen semmiféle probléma, és a kívánt mennyiségű homok a meghatározott helyekre jusson.

Homokot külföldi pénzért

A nagyon közeli kormányzati felügyelet aligha véletlen, és könnyen lehet, hogy túlmutat a rezsim egyébként rutinszerű, mindent ellenőrizni szándékozó kontrollján. A kitermelt homok egy részét ugyanis Kínának adják el. 

Ez az ENSZ Biztonsági Tanácsa által még 2017-ben hozott szankciós határozat egyértelmű megkerülése:

a testület ugyanis akkor nevesítette is az építőipar számára nagyon fontos homokot azok között az áruk között, melyet Phenjan nem adhat el külföldre.

Ez azonban Phenjant nem akadályozza abban, hogy a homok egy részét feltűnés nélkül Kínának eladja. Az építőiparban használható finomhomokra ugyanis az egész világon óriási szükség van, ráadásul egyre kevesebb van abból. A sivatagi homok viszont szinte teljesen alkalmatlan építőipari felhasználásra, így a folyókból eltűnő homokot nem lehet például a Szahara homokdűnéiből pótolni.

Képünk illusztráció
Fotó: Unsplash / Shane McLendon

Az Észak-Korea és Kína közötti homokértékesítési ügylet bizonyosan nem most kezdődött: 

egy jelentés szerint 2019-ben 3 millió dollár értékben kötöttek szerződést homokeladásra.

A rezsim számára pedig fontos a homokeladások fenntartása, mivel minden bizonnyal azzal is képes devizabevételeit növelni. Ahogy megírtuk, nemrég a rezsim új módszerekkel kezdett próbálkozni ebből a célból: varrónőket küld Kínába, és növelni kívánja sörexportját, valamint szélesítené sörkínálatát.