Erről tudnia kell, ha kedveli a körtét

A szárazság a körtét sem kímélte, idén az elmúlt tíz év legkevesebb körtetermése várható – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképéből.

Magyarországon 1886 hektáron termelnek körtét, köztük számos tájfajtát. Idén az időjárási körülmények közel sem voltak optimálisak, így a NAK és a FruitVeB körképe szerint ezért még a tavalyinál is kevesebb termés várható.   

Idén a tavaszi fagykárokat a körteültetvények döntő része szinte sértetlenül úszta meg, de a későbbi forróság, aszály nagy gondot jelentett.

Az időjárás nem kedvezett idén sem az itthon termő körtének, kevesebb terem a gyümölcsből (illusztráció)
Fotó: Shutterstock

Növényvédelem szempontjából évek óta hatalmas gondot okoz a körte-levélbolha, ami ellen a folyamatos növényvédőszer-kivonások miatt egyre nehezebb védekezni.

A legfeltűnőbb jelenség hosszú távon – az ültetvények öregedésével és kondíciójuk folyamatos romlásával – a terméspotenciál csökkenése. 

Szabolcs-Szatmár-Beregben (514 hektár) és Borsod-Abaúj-Zemplénben (410 hektár) található a hazai körteültetvények fele. 

Jelentős területek vannak még 

• Heves és Zala (200-200 hektár körül), valamint
• Pest és Bács-Kiskun vármegyében (100-100 hektár). 

A fajták közül meghatározó a teljes termelés felét adó Vilmos, de a Fétel Apát (Abate Fétel) és az Alexander (Bosc kobak) is 1000 tonna körül terem. Míg a termesztés jelentős része a hagyományos fajtákra (Vilmos, Bosc Kobak, Packham’s Triumph, Conference) épül, addig külföldön már több új fajtát is használnak, melyek magas hozammal és alacsonyabb költséggel termelhetők.

A körte környezeti igényeit csak hazánk bizonyos területein lehet kielégíteni. A megfelelő légköri páratartalom fenntartása nélkülözhetetlen, főként az árutermesztésre alkalmas őszi és a téli körtefajták esetében. Éppen ezért jellemzően az ország nyugat-dunántúli részén (Somogy, Vas és Zala) alakultak ki az üzemi körteültetvények. 

A körte termőterülete az elmúlt években jelentősen csökkent.

A körte kifejezetten egészséges, felhasználhatósága pedig sokrétű. Több mint négyezer fajtát ismerünk a világon, hazánkban is számos fajtát termesztenek, amelyek között van nyári, őszi és téli körte is. A téli körte elnevezés az utóérésre és az eltarthatóságra utal, ezeket a fajtákat ősszel takarítják be. Az apróbb, puha, szottyosodó nyári körte már júniusban érik, az ősziek és téliek közül több fajta  a következő tavaszig eltartható, így a körte fogyasztási idénye az almáéhoz hasonlóan hosszú.  

A körte számos ásványi anyagot – káliumot, kalciumot, nátriumot, foszfort, magnéziumot, vasat, bórt, fluort, cinket, rezet, mangánt, szelént –, valamint vitaminokat  (A, B1, B2, B3, B5, B6, C, E, K, J) is tartalmaz. Összetétele miatt számos betegség megelőzésében természetes módon segíthet.  

A körte nem csak nyersen finom, hanem nagyon jól illik a kéksajtokhoz, akár salátában, rizottóban, tésztamártásban. A birsalmához hasonlóan magas pektintartalma miatt készíthetünk belőle sajtot (édes, sűrű desszert, tömör állományú gyümölcskocsonya), valamint az alma és a sárgarépa után szintén közkedvelt bébiétel-alapanyag. 

Érett gyümölcs vásárlása esetén a hűtőben jó néhány napig tárolhatjuk fajtától függően azonban ajánlatos a mielőbbi elfogyasztása. A nagyon érett gyümölcsöket érdemes azonnal feldolgozni, felhasználni. A még nem teljesen érett gyümölcsök jól szellőző, hűvös helyen az almához hasonlóan hosszabb ideig eltarthatók. 

Sokoldalúan felhasználható gyümölcs a körte, tele vitaminnal, ráadásul még a téli hónapokban is kapható friss gyümölcsként (illusztráció)
Fotó: Shutterstock

A termésmennyiség 15-30 ezer tonna közt mozog, melynek 20-40 százalékát a feldolgozóipar vásárolja fel (főleg a Vilmost), a piacra jutó körte mennyisége rendkívül ingadozó.

Hazánk körtéből régóta nettó importőr, a termés nem fedezi a fogyasztást: az export ingadozó, 100 és 850 tonna közötti, az import 6-8 ezer tonna.

 A hazai körte a magyarországi áruházláncokban a belga, a holland, az olasz és a lengyel körtével versenyez. 

Az egyes termőtájakon hagyományos helyi körtefajtákat is termesztenek, amelyek az adott termőhelyhez alkalmazkodott, helyben kialakult fajták – olvasható a közleményben.