Olyan ősi aranypénzeket találtak, amelyeket egy időutazó használhatott

Egy bulgáriai ásatás során olyan helyen bukkantak arany pénzérmékre, hogy az teljes mértékben zavarba ejti még a kutatókat is. Vannak, akik szerint az időutazás adhat választ a kérdésre. Bármi legyen is az aranyérmék története, annyi bizonyos, hogy pénzben kifejezve felbecsülhetetlen értéket képviselnek.

Ősi aranypénzt találtak a régészek egy olyan helyen, ahol elvileg nem lehetett volna. A kutatók egy bulgáriai ásatás során bukkantak a különleges leletre. Az öt bizánci érme, amelyek elkészítése Nagy Justinianus uralkodásának idejére tehető, az észak-bulgáriai Debnevo falu egyik lelőhelyén szunnyadt idáig. Justinianus császár i.sz. 527 és 565 között uralta a Bizánci Birodalmat. 

A leletek megtalálását Sztilijan Ivanov, az Országos Régészeti és Múzeumi Intézet docense jelentette be, hozzátéve, hogy őt magát is zavarba ejti az eset.

A falu, ahol az ásatások zajlottak, közel van egy 5. században épült erődhöz, az aranypénz is ehhez az időszakhoz kapcsolható. A most megtalált érmék - amelyek közepén Justinianus arca látható - azonban egy jóval később, nagyjából a 10. században épült ház maradványai közt voltak. A pénzérméket ide kattintva tekintheti meg.

Azaz valaki félezer évvel a használatuk után még birtokolta a tallérokat. 

Az összeesküvés-elméletek hívei időutazásról beszélnek a hír kapcsán, a kutatók persze más véleményen vannak.

A házról annyit lehet tudni, hogy még ugyanabban a században leégett, amikor épült - írta meg a Promotions.hu. 

A történészek szerint az érméket a 10. században is értékesnek tartották és a középkori lakosok valószínűleg örökségként őrizték azokat. Három érme kiváló állapotban van, másik kettőt pedig összeolvadva találtak meg. A régészek szerint valószínűleg megolvadtak a középkori házat elpusztító tűzben.

Illusztráció
Fotó:  Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága 

Az Origo nemrégiben arról is beszámolt, hogy egy amatőr kincskereső fémdetektorával egy olyan rendkívüli aranygyűrűre bukkant Dániában, ami a szakértők szerint akár egész Európa történelmét átírhatja.

A 39 éves dán Lars Nielson a német határ közelében kutatgatta a talajt egy kis falucska mellett, és

 fémdetektorával egy olyan leletre bukkant, amely párját ritkítja.

Egy gyönyörű aranygyűrűről van szó, amelynek a korát 1400 évben határozták meg, vagyis a 7. századból származhat. Dánia akkor a prehisztorikus időszakát élte, csak jóval utána, a 9. században köszöntött be a vikingkorszak.

A gyűrű szépen megmunkált, és egy vörös féldrágakövet is magában foglal. Kutatók szerint olyannyira rendkívüli darab, hogy teljesen új megvilágításba helyezi a korabeli Dánia, sőt egész Európa történelmét.

Néhány szakember úgy gondolja, hogy az ékszer még régebben, az 5. vagy a 6. században készülhetett. Az ékszer megtalálási helyén, Emmerlevben az uralkodó társadalmi elit élhetett, márpedig korábban nem volt ismeretük arról a régészeknek és történészeknek, hogy a skandináv ország délnyugati vidéke egyfajta központ lett volna.

A titokzatos gyűrű tulajdonosa - a kialakítása alapján - a Merovingokkal hozható kapcsolatba, ez a dinasztia uralta a frankokat az 5–7. század között.

A lelet arra is utal, hogy Emmerlev vidéke a vaskori Európa legnagyobb központjai közé tartozott. A lelet női gyűrű, és alighanem egy királyi sarj lányáé lehetett, aki ide házasodott be.