Szusi, onigri (rizslabda), és más, szerte a világon szívesen fogyasztott, rizsalapú japán ételekből juthat az asztalokra kevesebb épp a japán otthonokban a rizshiány miatt. A készletek fogyásával a helyzet augusztusban már olyan rosszra fordult, hogy egyes üzletekben korlátozni kezdték a megvásárolható rizs mennyiségét.
A helyzet komoly. A CNBC szemlézte az Egyesült Államok agrárminisztériumának jelentését, ami szerint 2024 nyarán lényegében korábban elképzelhetetlent lehetett tapasztalni a japán boltokban: üresek voltak a polcok, ahol a szárított rizsnek kellene lennie. A jelentés szerint a korábbi években felhalmozott tartalékok lassan elfogynak.
Japánban húsz éve nem volt olyan kevés forgalomban lévő rizs, mint most
– áll a riportban.
Az idei időjárás pedig egyáltalán nem kedvezett a rizstermésnek, így a kereskedelemben már a tartalékból oldják meg az árusítást.
A rizskészletek eltűnése mögött több tényező húzódik:
Japánban rekordot jelentő, 17,8 millió turistát regisztráltak az idei év első felében. Ezt követte a júliusban beutazó 3,3 millió látogató, ami az ország turisztikai adatai szerint a legtöbb, egy hónapra eső látogatót jelenti, amióta erről statisztikát vezetnek.
Ugyanakkor pusztán statisztikai alapon alaptalan lenne a turistákat okolni a rizs eltűnéséért. Oscar Tjakara, a holland székhelyű, mezőgazdasági és élelmiszeripari nagybank, a Rabobank vezető elemzőjeként azt közölte, hogy a turisták rizsfogyasztása a 2022 júliusától 2023 júniusáig terjedő időszakban kb. 19 ezer tonna volt, ami utána 2024 júniusáig 51 ezer tonnára nőtt.
Ez ugyan bőven több mint kétszeres növekedés, de messze elmarad a japán belföldi rizskereslettől. Az ugyanis megközelíti az évi 7 millió tonnát
– jelezte az elemző.
Egyelőre nem látni a japán rizskrízis megoldását. Az ország brutális mértékű vámokkal védi saját rizstermelőit az importrizstől, miközben exportja sem nagy. Ám a kialakult helyzet miatt a rizs ára meredek emelkedésnek indult, olyannyira, hogy egyes elemzők szerint pusztán önmagában ez növelhette az augusztusi inflációt.
Nagy probléma az is, hogy mint más fejlett országban, az agrárium egyre kevésbé vonzó a fiatalabbak számára az amúgy is munkaerő-hiánnyal küzdő országban. A rizstermeléssel foglalkozók között nagy arányban vannak idősek, és ha ők visszavonulnak, sokuk után nem lesz, aki átvegye vállalkozásukat, gazdaságukat.