Újabb selyemút épülhet, Kína árgus szemekkel figyel

A török, az iraki, a katari és az emirátusi közlekedési miniszter Isztambulban vitatta meg a Bagdad által tavaly elindított Fejlesztési út projektet, amely konkurenciát jelenthet a kínaiak Új selyemút projektjének, de az Egyesült Államok hasonló kezdeményezésének is.

A javasolt 20 milliárd dolláros fejlesztési útprojekt célja, hogy megkönnyítse az áruk szállítását az arab országokból Európába a dél-iraki Bászrában található Grand Faw kikötőn keresztül. A kikötő egy kiterjedt vasúti és autópálya-hálózaton keresztül kapcsolódna Törökországhoz, majd Európához. Gyakorlatilag egy alternatív selyemútról van szó, így feltehető, hogy Kína igyekszik majd megakadályozni, vagy legalábbis lassítani a projektet.

A projekt 15 napos megtakarítást tenne lehetővé a Törökországon és Irakon keresztül Európába irányuló áruszállításban.

Különösen fontos lehet, ha az olyan válságokat tekintjük, mint például az izraeli háború, ami a Vörös-tenger és a Szuezi-csatorna közlekedését érintik hátrányosan, illetve a jemeni húszi lázadók támadásai, amelyek arra kényszerítik a hajókat, hogy hosszabb útvonalakat használjanak.

A Világgazdaság cikke kitér arra is, hogy a tervet eredetileg Száraz-csatornának nevezték el, de később átnevezték Fejlesztési útra. 

A fejlesztés egyértelmű versenytársa az amerikai kezdeményezésű India–Közel-Kelet–Európa gazdasági korridornak, de a kínaiak Egy övezet, egy út (Új selyemút) projektjének is konkurenciája lehet. 

Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Costfoto/NurPhoto/Cfoto 

A selyemút elnevezés kereskedelmi útvonalak olyan történelmi hálózatára használatos, amely Kelet-, Dél- és Nyugat-Ázsiát, a mediterrán térségen keresztül Európával és Észak-Afrikával kötötte össze.

Az Origo nemrégiben beszámolt arról, hogy nagy jövő előtt áll az ún. északi selyemút is. 2018 óta a Roszatom felel az északi-tengeri hajózási útvonal üzemeltetéséért és fejlesztéséért. Oroszország hosszú távú stratégiai célja, hogy olyan modern, atommeghajtású jégtörő hajókból álló flottát hozzon létre, amelyekkel egész évben biztosítani tudja a biztonságos áthaladást az év nyolc hónapjában a jéggel borított északi-tengeri hajózási útvonalon. 

Ez a legrövidebb tengeri útvonal Európa és az ázsiai-csendes-óceáni térség között. 

Az északi-tengeri hajózási útvonal teljes egészében az Oroszországi Föderáció kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozik, ami stratégiai előnyt biztosít ennek a szállítási útvonalnak. Az útvonal hossza hozzávetőleg 5600 kilométer.

2023-ban az északi hajózási útvonalon összességében mintegy 36 millió tonna árut szállítottak és a tranzit teherforgalom is jelentősen növekedett, ez utóbbi mintegy 2,15 millió tonnát meghaladó mennyiséget tett ki. Oroszország stratégiai célja, hogy az útvonalon tíz év leforgása alatt 230 millió tonnára növelje a szállított áru mennyiségét.