A zimbabwei vadállat-felügyeleti hatóság engedélyezte, hogy mintegy 200 vadon élő elefánt leölésével teremtsenek elő élelemet azoknak a lakosoknak, akiket a legjobban sújt a szélsőséges időjárási körülmények miatti élelmiszerhiány. A probléma egyelőre csak a küszöbön van, de ha nem sikerül megoldást találni, hónapok múlva beüthet a katasztrófa: nemzetközi élelmezésügyi programok szakértői szerint a következő év elején, a januártól áprilisig terjedő időszakban 7,6 millió embert fenyeget az élelmiszerellátás veszélye a kb. 16,5 millió lakosú országban.
A vadállat-ritkítási tervet több környezetvédő kritizálta, azt állítva, hogy található más megoldás is a rossz termés miatti elégtelen élelem pótlására. Azt is mondták, hogy a döntéssel Zimbabwe turisztikai szempontból előnytelen helyzetbe hozza magát, hiszen az ország egyik fő vonzerejét jelenti a külföldi látogatók szemében a hatalmas vadállománya.
A hatóságnál azonban nem így látják a helyzetet. Az Africanews híradása szerint Zimbabwe parkjaiban több mint 84 ezer elefánt él, ez a populáció pedig máris több ezerrel nagyobb annál, mint amennyit az ország természetes adottságai elbírnak.
A vadállat-felügyeletnek kidolgozott vágási tervei vannak az elefántok ritkítására. Azt állítják, a végrehajtás nem zavarja meg a vadasparkok megszokott működését.
Nem az egykor "Afrika éléskamrájának" hívott ország az első Afrikában, mely vadállatok leölésével próbálja élelemhez juttatni a lakosságát. Augusztus végén érkezett hír arról, hogy az aszály sújtotta Namíbia a lakosság élelemhiányának enyhítésére 723 vadállat, köztük 83 elefánt leölését tervezi. Az ország környezetvédelmi minisztériuma szerint olyan területeken ritkítják meg a vadállományt, ahol az állatoknak is kevés az élelem, a legelő és a víz.
A hírek szerint Namíbia szeptember első napjaiban megkezdte a vadállatok leölését és feldolgozását.
Afrika déli része évek óta nem tapasztalt, súlyos aszállyal küzd. Az említett Zimbabwé mellett Zambiában és Malawiban már élelmezési válsághelyzetet kellett kihirdetni, Lesotho és Namíbia pedig humanitárius segítséget kért. Az ENSZ szerint Namíbia júliusban felélte élelmiszer-tartalékának 84 százalékát.
A 2024 elején kezdődött szárazság káros hatással volt a haszonnövényekre és -állatokra, élelmiszerhiányt és további gazdasági károkat okozott a térségben.
A térségben az El Nino időjárási jelenség okozta aszály csaknem 68 millió embert sújt, aminek következtében sok esetben egy egész év mezőgazdasági termése semmisülhet meg a régióban - közölte nyár végén a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC).