A biszfenol vegyületcsalád az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott vegyszer a világon. Leggyakrabban polikarbonát műanyagok és gyanták összetevőiként használják, de adalékanyagként is alkalmazzák, például színtartósítóként a textíliákban, ruhákban, alsóneműkben - írja közleményében az egyesület.
A biszfenol A-ról számos kutatás bizonyította, hogy már alacsony dózisban is felboríthatja a hormonrendszer működését, károsíthatja mind a női, mind a férfi termékenységet.
A hormonrendszeren keresztül befolyásolhatja a növekedést, a sejtregenerálódást, a magzati fejlődést, az energiaszintet, és olyan hormonális zavarokért felelős, mint a korai serdülés, az elhízás, emellett a fejlődő idegrendszerre is kockázatot jelent.
A biszfenolok kioldódása a műanyag edényekből, konyhai eszközökből, kulacsokból egyre inkább közismert a tudatos fogyasztók és a laikusok körében is. A biszfenol A-t (BPA) például már betiltották a nyugtákhoz használt hőpapírokban és a cumisüvegekben.
A biszfenolokat színrögzítőként alkalmazzák textíliákban is. Világszerte a műszálas poliamid textilek 80 százaléka színtartósító kezelést kap és ugyanígy vegyi segédanyagokat használnak például a spandexhez és az elasztánhoz is. Ezek a színtartósító keverékek tartalmaznak biszfenol S-t és biszfenol F-et, melyek a termékekben maradványként elkerülhetetlenül jelen vannak.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete ezért a biszfenol tartalom felmérésére vállalkozott alsóneműkben. "A választás azért esett az alsóneműkre, mert azokat mindenki használja, ráadásul elég érzékeny és fontos felületen érintkezik a bőrünkkel, úgyhogy egyáltalán nem mindegy, hogy mi van az anyagában” – mondja Dénes Júlia, az egyesület vegyész szakembere.
A tesztet egy akkreditált nemzetközi laboratóriumban végezték. Cél volt, hogy a termékeket a fogyasztók minél nagyobb csoportja számára teszteljék. Az egyedülálló nemzetközi összefogásban összesen 166-féle alsóneműt teszteltek, ezekből valamivel több mint 100 könnyen elérhető és kapható Magyarországon, de a többi is az a szomszédos országokban.
Egy EU-s tanulmány 2020-ban megállapította, hogy a textilekből származó biszfenol A-nak való kitettség jóval alacsonyabb, mint az étrendből származó mennyiség, és elhanyagolható hatású az akkor érvényben lévő egészségügyi határértékhez képest.
Tanulmányok bizonyítják, hogy a biszfenol a ruházatból az izzadságba beoldódik, és ezzel előáll annak lehetősége, hogy felszívódjon a bőrön keresztül.
A ruhaneműkre egyelőre mégsem vonatkozik biszfenol tartalom korlátozás, az egyesület viszont a friss eredmények és a 2023-ban ajánlott új, biszfenol A-ra vonatkozó egészségügyi határérték – 0,2 nanogram / testtömeg kg, ami 20.000-red része a korábbi ajánlásnak – alapján ezekre is kiterjesztené a szabályozást. Ráadásul nem a biszfenol A az egyetlen biszfenol, amely megtalálható a textilekben:
A nőknek szánt termékek 17 százaléka nagy mennyiségű biszfenolt tartalmazott. Ezek az alsóneműk túlnyomórészt műszálas anyagból készültek.
Bár nők számára is kaphatók pamut termékek, a piackutatásunk szerint a női bugyik általában nagyobb része műszálas anyagból készül. Ez nagyobb kockázatot jelent a biszfenolnak való kitettség szempontjából
– mondja Dénes Júlia.
A teszteredmények részletes bemutatása, a pontos anyagtípusok, a lány-, fiú-, női és férfi alsóneműk eredményeinek ismertetése itt olvasható.
A ToxFree Life for All projektben magyarországi, szlovéniai, csehországi és osztrák fogyasztói szervezetek dolgoznak azon, csökkenjen a fogyasztók káros vegyi anyag kitettsége. Az öt partnerszervezet közösen tesztel, egyeztet döntéshozókkal, kampányokat indít és a fogyasztókat segítő oktatási programokat hoz létre. Az együttműködést a Tudatos Vásárlók Egyesülete kezdeményezte és vezeti – áll közleményükben.
Érdemes pamutot választani műszál helyett
A teszteredmények szerint a műszálas alsóneműk növelik a biszfenolnak való kitettség kockázatát. Érdekesség, hogy a gyártó vagy a vásárlás helye, illetve a szín nem számít. Ha üzletben vagy online vásárolunk, ugyanúgy van esély a mérgező biszfenolokkal találkozni: ismert márkák termékeiben is előfordulnak, de van olyan olcsó üzletből származó termék, amiben viszont nem találtak. A tesztadatok alapján tehát megállapítható, hogy a származás nem, csak az anyagösszetétel számít, és a magas pamuttartalmú termékek nagyobb valószínűséggel nem tartalmaznak biszfenolokat.