Budapest északi kapuja, a III. kerület eddig kihasználatlan, közel 35 hektáros fejlesztési területe több évtizedes hányattatás után végre elindulhat a fejlődés útján.
A területet birtokló, nemzetközi tulajdonosok 2008-ban már majdnem megállapodtak a hasznosításról egy amerikai befektetőcsoporttal, de a beköszöntő gazdasági válság meghiúsította a több százmillió eurós üzletet, amelyet követően a hajléktalanok és illegális szemétlerakók miatt a terület a III. kerület szégyenfoltjává vált.
Több mint nyolcéves tárgyalássorozat eredményeképpen új fejezet kezdődik az Északi Városkapu életében,
a terület a Peter’s Consulting Kft. és Greenovativ Kft. tulajdonába került,
akik új városrészt kívánnak létrehozni modern infrastruktúrával, közösségi funkciókkal és zöldfelületekkel.
A fejlesztés által az Északi Városkapu bekapcsolódik az agglomerációs és budapesti közúti és a kötöttpályás közösségi közlekedésbe, a 11-es főút bővítése és a kapcsolódó úthálózat, valamint új HÉV- és autóbuszmegálló létesítése révén. 700 új P+R parkolóhely is létesül, emellett többhektárnyi zöldfelület, záportározó és szabadtéri közösségi területek is részei a terveknek. A fejlesztő a békásmegyeri lakótelep rehabilitációs programjához és alapintézményi ellátásához is hozzájárul, ezen felül pedig vizsgálják a terület és a dunai közlekedés összekapcsolásának lehetőségét.
A Világgazdaság szerint
a fejlesztők célja egy olyan modern infrastruktúra kialakítása, amely az ott élők és dolgozók mindennapi igényeit szolgálja, ezért lakossági egyeztetéseket is terveznek, mielőtt véglegesítenék a terület fejlesztési koncepcióját.
A főváros megújuló városrészeivel kapcsolatban az Origo korábban foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy Budapesten rozsdaövezetek nagyobb számban a pesti oldalon a VIII., a IX., a X. és a XIII. kerületben, míg Budán a III. és a XI. kerületben, a Duna közelében találhatóak.
Bár a barnamezős ingatlanfejlesztések jellemzően több erőforrást igényelnek a zöldmezős beruházásoknál, azonban az általában jobb lokáció és a tervezett lakásszámok akár ezres nagyságrendje nagyobb mozgásteret ad a beruházóknak az árképzésben. A hosszú távú hatásokat vizsgálva a rozsdaövezetek újrahasznosításával a környezetük is profitál, hiszen beépülésükkel gyorsulhat a lakóövezetek terjeszkedése, megjelennek a környéken a lakók mindennapi életéhez szükséges szolgáltatások, fejlődik a tömegközlekedés és a városi infrastruktúra.