Czomba Sándor hozzátette: Magyarországon a munkanélküliség továbbra is az uniós átlag alatti.
A kormány célja, hogy a foglalkoztatási rátát 85 százalékra emelje, és mozgósítsa a mintegy 300 ezer főre tehető munkaerőpiaci tartalékot.
Ehhez olyan uniós finanszírozású, aktivitást elősegítő programok is hozzájárultak, mint az Ifjúsági Garancia Plusz program, ami a 30 év alatti álláskereső és inaktív fiatalok munkához jutását segíti, eddig már több mint 9 ezren tértek vissza a munka világába.
A 30 év felettieket támogató – szintén uniós finanszírozású – programmal az idősebbek is részesülhetnek bértámogatásban, lakhatási-, illetve utazási térítésekben, a projekt segítségével már közel 10 ezer álláskeresőnek sikerült elhelyezkednie.
A kormány 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervének – amely hozzájárul a 3-6 százalékos gazdasági növekedés eléréséhez – központi eleme, hogy növelje a jövedelmek vásárlóerejét, ezzel fenntartva a gazdaság stabilitását.
Az akcióterv részét képezi a munkáshitel elindítása, a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázása, valamint hároméves bérmegállapodáson keresztül az 1000 eurós minimálbér és az 1 millió forintos átlagkereset elérése.
Korábban arról is beszámoltunk, hogy a Magyar Közlönyben jelent meg a kormány határozata az Új Gazdaságpolitikai Akciótervről. Nagy Márton elmondta, hogy a jövedelmek vásárlóerejének növelése a gazdasági növekedéssel összhangban lehetséges.
Arról is írtunk októberben, hogy tőkefinanszírozási programot indít a kabinet, ez egy új eszköze a gazdaságpolitikának, ami segíteni fogja az új beruházásokat és fejlesztéseket.
Arról is beszámoltunk, hogy új nemzeti konzultáció jön: a sorozatban tizennegyedik konzultáció középpontjában a hatékonyabb, bővülést szolgáló gazdaságpolitika alappilléreinek megvitatása állhat.