Svájc és Olaszország megállapodott arról, hogy módosítják Európa egyik legmagasabb hegycsúcsán, a Matterhornon áthaladó közös határukat. A Matterhorn svájci oldalról a Zermatt régióhoz tartozik, míg Olaszország felől az Aosta-völgyön halad át. A hegycsúcson átívelő határ még a történelmi időkből ered, ám a klímaváltozás hatásai miatt felgyorsuló gleccserolvadás miatt ezt a határszakaszt most újra kell húzni.
A Bloomberg idézi a svájci szövetségi kormány közleményét, ami kitér arra, hogy a korábbi határkijelölés alapjait a gleccserek gerincvonalai, a fenyősáv, illetve az örökhó szakaszhatára jelentették. Ezek a természeti képződmények azonban változnak a gleccserek olvadásával összefüggésben, ami a természetes határok eltolását teszi szükségessé.
Egy olasz-svájci vegyes bizottság még 2023 májusában jóváhagyta a tervezett változtatásokat. Az ez alapján előkészített megállapodást Svájc hivatalosan is elfogadta, de az olasz fél még nem írta alá – várhatóan hamarosan ez is megtörténik. A határváltozást hivatalosan akkor jelentik be, amikor mindkét fél elfogadta az erről előzetesen kötött megállapodást.
A Matterhorn közelében változik az olasz-svájci határ:
A két ország által kötött megállapodásban a legfontosabb szempont a gazdasági érdek volt. A határmódosítás a Testa Grigia és a Gobba di Rollin hegyeket, valamint a Plateau Rosa gleccsert, és a világhírű zermatti síterepen működő menedékházat érinti. A zermatti síparadicsom minden téli szezonban sok ezer, a téli sportok iránt rajongó turistát vonz.
Az elmúlt évben a látogatók összesen 2,7 millió vendégéjszakát töltöttek a régióban, ami óriási turisztikai teljesítményt eredményezett. A látogatók több mint fele nem svájci, hanem külföldi állampolgár volt.
Az olasz-svájci határ 578 km hosszú, ebből mintegy 40 km-et borítanak gleccserek. A SkyNews megjegyzi, hogy korábban is történt már határmódosítás a két ország között, hasonló okokból. Akkor a határ 100-150 métert mozdultak, most is várhatóan legfeljebb ennyivel tolódik a térképen jegyzett nyomvonal Olaszország irányába.
A világ leggyorsabban melegedő kontinensén, Európában, a gleccserek gyorsuló ütemben húzódnak vissza az éghajlatváltozás következtében. A tavaly publikált adatok szerint a svájci gleccserek térfogatuk 4 százalékát vesztették el 2023-ban. Ez a második legnagyobb csökkenési arány.
Az első a megelőző évben, 2022-ben következett be, akkor a svájci gleccserek 6 százalékkal lettek kisebbek egyetlen év alatt.
Az olvadó gleccserek ugyanakkor komoly veszélyt is jelentenek. Mint egy közelmúltban megjelent tanulmány rámutat, világszerte 15 millió ember életét fenyegetik az olvadó gleccserek miatt kialakuló áradások.