Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt napokban többször ismertette a nagy gazdasági tervét. A gazdasági semlegességrő szóló terv hét fő pontból áll:
Az elmúlt évek a gazdasági növekedés tekintetében nem kényeztették el hazánkat, de ez a régió legtöbb országára igaz: a koronavírus, a háború és az energiaválság majd pedig az általánosan gyenge európai konjunktúra nyomán a magyar gazdaság növekedése is lelassult – a tavalyi 0,8 százalékos recesszió után az idén már lesz növekedés, 1,5 százalék körüli bővülés érhető el az idén - minderről már Regős Gábor beszélt az Origónak. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint bejelentett intézkedések mindenképpen tudják segíteni a jövő évi növekedést: a szakmunkáshitel segítheti a saját vállalkozás elindítását, a családi adókedvezmény emelése pedig a gyermeket nevelők életét teszi könnyebbé, és tudja növelni a fogyasztást.
A piaci várakozások szerint a növekedés jövőre valamivel 3 százalék felett alakulhat – személyes várakozásom szerint 3,3 százalék lehet – ezt mutatják a piaci várakozások is. Egy 4 százalék feletti bővüléshez szükséges lenne a mostaninál jóval erősebb külső keresletre – elsősorban is a német gazdaság növekedésének beindulására.
Ezt azonban egyelőre nehezen tudnám megindokolni, hogy mitől következne be, de reménykedjünk, ennek nyomán kerülhetne magasabb régióba a hazai növekedés is - tette hozzá.
Regős Gábor közölte, a családi adókedvezmény megduplázása azért is fontos, mert az elmúlt évek inflációját szükséges kompenzálni ebben az esetben is – hogy a duplázás egy vagy két év alatt következik be, az költségvetési kérdés is. A nagyobb adókedvezmény támogatja azokat, akik gyermeket vállalnak és mellette dolgoznak is – a megnövekedett rendelkezésre álló jövedelem egy részét várhatóan elköltik, ez pedig növeli a gazdasági teljesítményt.
Célszerű lehet a duplázást követően egy automatizmust kialakítani ennek emelésére (például az infláció alapján), hogy ezzel a kedvezménnyel a családok hosszú távon is tervezni tudjanak.
Magyarország egy kis, nyitott gazdaság, így a külpiacoktól való függése erős. Különösen is fontos az, hogy hogyan teljesít az európai és azon belül a német gazdaság. Ezt a hatást nem tudjuk megkerülni, legfeljebb tompítani, ezt segítik a mostani intézkedések is.
Emiatt is próbálkozik a kormány a magyar elnökség keretében az európai versenyképesség növelését célzó intézkedések elfogadtatásával – meglátjuk, milyen sikerrel.
Az export növelése azért is fontos, hogy a bővülő fogyasztás importigényét legyen miből finanszírozni, azaz meg kell próbálni növelni az exportot is, még akkor is, ha nem könnyű. Természetesen eközben javítani kell az életkörülményeket (dinamikus béremelést és bérfelzárkóztatást kell biztosítani) - mindezt persze úgy, hogy a kitűzött hiánycél is tartható legyen – a helyzet tehát nem egyszerű, de valamit tenni kell, hogy legyen növekedés, ezt szolgálják a mostani intézkedések - mondta az elemző.
Nézzük meg, hogy mit jelent és mit nem jelent a gazdasági semlegesség. Nem jelenti azt, hogy Magyarország ne az Európai Unió irányába tájékozódna először, vagy azt, hogy ne ezen közösség tagjaként élné az életét. Nem jelenti azt sem, hogy ne a német gazdaságtól függjön legerősebben a magyar – ez következik az itt lévő német munkaadók magas arányából, a földrajzi elhelyezkedésből, illetve a gazdaságunk beágyazottságából - mondta Regős Gábor.
Ugyanakkor azt viszont jelenti, hogy ezen belül érvényesítenie kell a saját érdekeit: nem jó, ha például kereskedelmi háborúba keveredünk Kínával, hiszen annak a német és a magyar gazdaság nem feltétlenül lesz nyertese – nem véletlenül nem támogatja a német kormányzat sem.
Bár az elsődleges piacunk az Európai Unió piaca marad, hiszen itt van azért fizetőképes kereslet, de növekedés alig – ezért ha növekedni akarunk, nézelődni kell másfele is. Jelenti azt is, hogy a forrásbevonásnál is figyelembe kell venni más területeket (akár beruházásokról, akár adósságfinanszírozásról van szó), meg kell nézni, hogy az adott üzlet megéri-e, az adott befektető milyen áron finanszíroz minket. A jobbat, az olcsóbbat kell választani – és itt fontos, hogy a piac lássa, ha van olcsóbb forrás máshonnan, hiszen így alakulhat ki verseny. Ha tehát nem zárunk ki lehetőségeket, hanem kihasználjuk azokat, az csak segítheti a növekedést. Ez nem kell, hogy bárkivel is összeveszést jelentsen – persze kérdés, hogy mások mennyire várják el tőlünk az összeveszést, a kizárólagosságot - zárta szavait az elemző.