Minden megváltozhat a magyar üzletekben - új uniós szabályozás születhet

Az Európai Bizottság már hosszabb ideje szeretné elérni, hogy könnyen értelmezhető címkék kerüljenek az élelmiszerek és az alkoholos italok csomagolására, amelyekből kiderül, mennyire káros a fogyasztásuk az egészségre. Ám a kezdeményezés egyes tagországok ellenállásán eddig elbukott. Az új uniós ciklusban azonban most új lendületet kaphat az elképzelés megvalósítása, amiben döntő lehet a magyar biztosjelölt, Várhelyi Olivér álláspontja.

Ismét terítéken van az Európai Unióban a bolti termékek új, kötelező címkéjének bevezetése. Ez egy sok éve húzódó törekvés, amely most az új Európai Bizottság felállásával került megint a figyelem középpontjába. 

Ráadásul immáron jelentős magyar vonatkozással, hiszen a bevezetésében döntő szerepet visz a kijelölt egészségügyi biztos, Várhelyi Olivér.

A történet még 2020-ban vette kezdetét, amikor az akkori, ugyancsak Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság bemutatta a Farm to Fork stratégiát. Ennek a szlogenje, hogy az élelmiszerrendszereket

• igazságossá,
• egészségessé
• és környezetbaráttá 

tegye. 

Ennek része az élelmiszerek címkézésének megújítása. A jelenlegi uniós szabályok szerint az egyes tagországokban nem kell kötelezően a bolti termékek csomagolásán feltüntetni a tápértékről szóló információkat. A Farm to Fork dokumentum viszont éppen a kötelező uniós szintű tápértékjelölésre vonatkozó javaslatot terjesztette elő arra hivatkozva, hogy egyértelműen meg lehessen határozni az élelmiszerek tápértékét. Mindezt azért, hogy a fogyasztók tájékozottabb és egészségtudatosabb döntéseket hozhassanak a vásárláskor.

Hogy pontosan miként néznének ki a gyakorlatban az uniós címkék az élelmiszereken, az egyelőre nem tisztázott. A Politico a napokban azt írta, hogy hasonlíthatnának az öt színkóddal ellátott Nutri-Score-hoz, amelyet először Franciaországban vezettek be, de mostanra Belgiumban, Németországban, Franciaországban, Luxemburgban, Hollandiában, Spanyolországban, Svájcban és Portugáliában is alkalmazzák - írja a Világgazdaság.

Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock 

A Nutri-Score könnyen érthető formában értékeli az élelmiszerek tápanyagtartalmát a csomagolás elülső részén. A jelölés öt betű, A-tól E-ig és az ezekhez tartozó színek (sötétzöldtől a pirosig) segítségével foglalja össze az adott élelmiszer tápértékét. 

1. A zöld színnel, valamint A és B betűkkel jelölt termékek magas tápértékű termékek, amelyeket érdemes gyakrabban vagy a legnagyobb mennyiségben fogyasztani.
2. A narancssárga, a vörös és a D, E jelöléssel ellátott termékeket ritkábban vagy kisebb mennyiségben javasolt fogyasztani, mivel ezek nagyobb mennyiségben tartalmaznak olyan összetevőket, amelyeket a napi étrendben célszerű korlátozni (telített zsírok, cukor, só).

Az uniós folyamat ezen a ponton találta szembe találta magát az élelmiszerlobbival. A hírek szerint különösen az olasszal, amely attól tartott, hogy a sajt, a sonka és az olívaolaj kifejezetten rosszul teljesít majd egy ilyen rangsorolásban, ez pedig visszavetheti a fogyasztásukat.  

Az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2023-ig kötelezően bevezeti legalább az alkoholtartalmú italok összetevőinek és tápértékének feltüntetését, de ez sem teljesült. 

Most tehát, hogy kezdetét vette az újabb ötéves uniós ciklus, újfent neki lehet rugaszkodni a kötelező új címkék bevezetésének. 

Várhelyi Olivér, magyar biztosjelölt szerint a kötelező élelmiszercímke segíthet a fogyasztóknak abban, hogy egészségesebb fogyasztói döntéseket hozzanak, de egyúttal azt is leszögezte, hogy egy átfogó megközelítést támogat.