Óriási változás a Keleti pályaudvaron

A MÁV vezérigazgatója hivatalosan bejelentette: elindítják a Keleti-programot, amelynek keretében felújítják a pályaudvar teljes váltókörzetét. Már meg is kezdődtek a munkálatok, melyek 2025-ben fejeződnek be.

"Az idén 140 éves Keleti pályaudvar az év második felében sajnos két – váltókkal kapcsolatos – siklás miatt is a hírek főszereplőjévé vált. A két esetnek műszaki értelemben nem volt köze egymáshoz, arra viszont egyaránt alkalmasak voltak, hogy ártsanak az utasok biztonságérzetének és rontsák a vonatok menetrendszerűségét, pontosságát. Ezért döntöttem arról, hogy fel kell gyorsítani a már korábban eltervezett Keleti-programot" - írja Facebook-oldalán Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója. 

Ennek keretében a pályaudvar teljes váltókörzetét felújítják. 

Az előrehozott munkálatok a mai nappal megkezdődtek: a hónap végéig közel kétszáz faalj cseréjét hajtják végre a pályaudvar váltóiban. Annak érdekében, hogy az utasforgalmat ne zavarják, kizárólag az éjszakai órákban – este 9 és hajnali 5 óra között – dolgoznak, de természetesen így is előfordulhat, hogy a munkálatok idején egy-egy vonat nem a megszokott vágányra érkezik majd. 

A novemberi munka csupán az első, de annál fontosabb lépése a Keleti-programnak. Már az idei évben összesen 35 helyszínen – váltóban és ún. keresztezésben – hajtanak végre érdemi beavatkozást. "Jövőre pedig következhet a munka oroszlánrésze" - emelte ki posztjában a vezérigazgató.

Elkezdődött a váltók felújítása a Keleti pályaudvaron
Fotó: Facebook

A Keleti pályaudvart 1884. augusztus 16-án adták át, és azóta is a hazai közlekedés egyik legfontosabb központja. Ahogy az Origo beszámolt róla, a Magyar Államvasutak 1881-ben a Kerepesi úti vámnál, a mai Baross térnél kezdte el építtetni az új pályaudvart. Az építkezést az épület főtervezője, Rochlitz Gyula, a MÁV főfelügyelője és építésze irányította, akinek a nevéhez fűződik a MÁV Andrássy úti főépülete, valamint az 1877-ben átadott első dunai vasúti összekötő híd is. A csarnok vasszerkezetét az Operaház tetőszerkezetét és a Szabadság hidat is tervező Feketeházy János hídépítő mérnök tervezte, a kivitelezés Kéler Napóleon irányítása alatt zajlott.

Alig fogtak hozzá a munkálatokhoz, máris kellemetlen meglepetés érte az építőket: vizenyős, lápos talajra bukkantak, ezért hagyományos alapozás helyett velencei mintára cölöpökre kellett állítani az épületet.

A hosszadalmas és költséges munkálatok megtervezése és irányítása a norvég születésű Gregersen Guilbrand építési vállalkozó szakértelmével valósult meg.

Több mint 3000 darab, 15 méter hosszú cölöp viszi át a mélyebben fekvő, teherbíró altalajra az építmény terhét. A cölöpök alapanyagául a cédrust választották, mert ez a fafajta a víz hatására megkövesedik és időállóvá válik.