Márton-nap: aki ma nem eszik libát, egész éven át éhezni fog

A Márton-nap nem csupán a libákról híres, hanem számos más hagyomány és szokás is fűződik hozzá. A Márton-napi hagyományok közé tartozik a betakarítási időszak vége illetve ezen a napon kóstolták meg először az újbort, ezzel megünnepelve a termést. Manapság azonban elsősorban arról szól, hogy libát eszünk aznap.

Az egyik legismertebb népszokás, hogy november 11-én, Márton napján libát kell enni, mivel úgy tartják, hogy "aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik"
De a Márton-napi hagyományok többről szólnak, mint a libasült receptekről, hiszen ezen a napon számos másik szokás is életre kel, mint például a lámpás felvonulás, amikor a gyerekek lámpás felvonulásokat tartanak, énekelve járják a településeket.

A Márton-napi hagyományok korábbra nyúlnak vissza, az ünnep eredetileg Szent-Márton tiszteletére jött létre.
Fotó: Unsplash

 

Márton-napi hagyományok

• Márton-napi libasült elkészítése:
  Márton napjához leginkább a liba és a libaétkek fogyasztása kapcsolódik. Az emberek hagyományosan libát esznek ezen a napon, mivel úgy tartották, hogy aki Márton napján libát eszik, gazdag lesz a következő évben. A libához kapcsolódó népszokás még, hogy ezen a napon nem szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulásához vezethet.
• Lámpás felvonulás: 
  A lámpás felvonulás főleg a gyerekek körében népszerű esemény, ilyenkor sokszor a saját maguk által készített lámpásokkal végigvonulnak az utcákon és énekelnek. Ez a fáklyás felvonulás német nyelvterületről terjedt el, és a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberekhez. 

A Márton-napi fáklyás felvonulás a fény és a jóság ünneplését jelképezi.
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP 

• Tűzgyújtás és szalmabála égetés: A lámpás felvonulás gyakran végződik tűzgyújtással és szalmabála égetéssel. A szalmabála-égetés hagyománya is kapcsolódik az ünnephez, amely a tél elűzésére és a fény vissza hozatalára irányul.
• Márton napi szőlő- és borfesztiválok: Az újbor megkóstolása is ehhez a naphoz kötődik, aki ezen a napon az újbortól berúg, az a következő évben vidám évre számíthat. Mivel Márton napja a szüret utánra esik, sok helyen borfesztiválokat rendeznek, ahol a termelők új borokat kínálnak a látogatóknak. Ezen a napon gyakran kóstolhatók a friss borok. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már szokás szerint koccintottak az újborral, ezt hívják Márton poharának. 

Márton napja az újbor megkóstolásának időszaka is, ilyenkor gyakran rendeznek borfesztiválokat.
Fotó: AFP

 

Honnan ered a szokás, hogy ilyenkor libát fogyasztunk? 

316-317 körül született meg Pannónia Szent Márton, aki a római légió katonájaként szolgált Franciaországban, ekkor kért tőle segítséget egy reszkető koldus. Szent Márton a történet szerint kettévágta a talárját, aminek a felét odanyújtotta a szegény embernek. A legenda szerint aznap este a koldus Jézus képében jelent meg meg neki. Később pap, majd püspök lett. Amikor püspökké akarták avatni az avatási szertartás elől elbújt a libaólban, azonban a libák hangos gágogása lebuktatta a bujkáló Mártont, aki így nem tudta elkerülni a sorsát, egészen haláláig 397. november 8-ig volt püspök.

Nem csupán Szent-Márton miatt híres ez a nap, az ókorban ezen a napon fejeződött be az aratás és a szüret és ekkor kapták meg az emberek a bérüket. A bérük gyakran hizlalt libát is tartalmazott, amit azonnal el is fogyasztottak, mert másnaptól kezdődött a 40 napos böjt. 

Nemrég készítettünk egy kvízt a Márton-napi hagyományokról, itt tesztelheti a tudását. 

Az M5 készített egy összefoglalót a Márton-napi hagyományokról, itt tekinteti meg: