Európát pénteken rendkívüli hőség jellemezte. Közép- és Nyugat-Európában gyakori volt a 35 fokos hőség, még Londonban is 30 fok fölött tetőzött a hőmérséklet. Miközben az atlanti partvidéken egy gyengülő hidegfront frissítését várták a természetesen vele járó zivatarokkal, a meleg levegő kellős közepén, az Alpokban rendkívül heves viharok törtek ki. Ausztria kétharmadán zivatarok frissítették a délután már helyenként 36 fokot is elért levegőt. A leghevesebb viharok a német határ mentén törtek ki. Ott egy összefüggő, ötvenszer száz kilométeres konvektív komplexum jött létre, mely intenzív esőzést és időnként viharos széllökéseket gerjesztett.
Szombaton reggel a fent említett nyugat-európai gyenge hidegfront hatására a francia-belga határ közelében törtek ki heves zivatarok. A nap folyamán az Alpokban és Németországban ismét nagyobb vihartevékenység alakult ki.
Hazánkban jó néhány nap szünet után pétenken ismét megjelentek a zivatarok, igaz, kis területeken. Elsősorban az északkeleti országrészt érték el. Szombaton már reggel az egész Kárpátok vonulatában tornyosultak a gomolyfelhők, és délelőtt elkezdődtek a viharok. Az ország területén kora délutánra nöttek meg a gomolyfelhők. Északkeleten és a főváros térségében majd a Dunántúlon is kipattantak helyi záporok, zivatarok. Helyenként felhőszakadással, hatalmas széllökésekkel jött a vihar.
Miközben egy hétig még biztosan tart a nagy meleg az egész kontinensen, sőt Nyugat-Európába is visszatér a kánikula, az Alpokban minden nap heves viharokra kell felkészülni. Kisebb viharok az Északi-Kárpátokra is jellemzőek lesznek a következő napokban.
Magyorországon elszórtan, általában kisebb területeken van esély zivatarok kialakulására július utolsó hetében. A rövid zivatarok a napközben begyűjtött hatalmas energiáknak köszönhetően néhol heves esőzéssel, felhőszakadással, átmeneti viharos széllökésekkel is járhatnak. Viharok után az eláztatott területeken telített, fülledt lesz a levegő, a talaj közelében néhol köd is képződhet.