Félelmetes és veszélyes a villám
Zivatarfelhők esetén a különböző felhőelemek, illetve a felhő és a föld között erős töltéskülönbség jön létre. Egy bizonyos potenciálkülönbség átlépése után kiegyenlítő folyamatok, villámkisülések lépnek fel. A villámok 80 százaléka felhővillám, azaz felhők közötti kisülésről van szó. Az igazán veszélyes a felhő és a föld közötti villámcsapás. Egy földvillámban 100 ezer amper erősségű áram folyhat, s a villám két végpontja között millióvoltos feszültség jelentkezhet. A villámcsatorna a főkisüléskor akár 30 ezer Celsius-fokra is felhevülhet. A közvetlen villámcsapások ezért valódi életveszélyt hordoznak, világszerte évente egy-egy kisvárosnyi ember haláláért felelősek.
A villám által okozott elsődleges hatások - a gyújtó hatás, az olvasztó hatás és a dinamikus erőhatás - ellen megfelelően méretezett és kivitelezett villámhárítóval védekezhetünk. A villámhárító feladata a védendő épületet érő közvetlen becsapások valószínűségének csökkentése a villámcsapások felfogásával, majd a felfogott villámok levezetésével a földbe anélkül, hogy a villámhárítóban vagy a védendő létesítményben ezek a hatások kárt okoznának.
A villám előszeretettel csap a környezetéből élesen kiemelkedő, vezető tárgyakba. A csapadékhullás kezdete után egyébként az összes tárgy felülete vezetővé válik, így ekkor már a formán van a legnagyobb hangsúly, nem annyira az anyagán. Pusztában vagy csupasz dombtetőn állva az életünkkel játszunk zivatarok idején. Ugyanakkor személygépkocsiban teljes védelmet élvezünk. Kiálló éles tárgy lehet egy pusztában vagy parkban álló magányos fa, így semmiképpen ne álljunk mellé, de általában sem ajánlott ilyenkor fa alá állni. A legjobb épületekbe vagy személyautóba menekülni.
Komáromy Tamás, a PLAN-SYS Kft műszaki vezetője a villámcsapások összetett következményeire hívja fel a figyelmet:
A villámcsapás által okozott tűzkárok és rombolás a károknak csak elenyésző részét képezik. Elektronikával átszőtt világunkban a villámcsapás által okozott nem annyira látványos, de nagyságrenddel nagyobb károkat a villámlás másodlagos hatásai okozzák.
A villámlás során létrejött gigantikus áramimpulzusok a vezető anyagokban (villamos hálózaton, számítógépes és telekommunikációs hálózatokon, antennakábeleken) túlfeszültséget indukálnak, amelyek megfelelően megtervezett, összehangolt védelmi rendszerek nélkül érzékeny elektronikus eszközeinkben üzemzavart, de nagyon gyakran helyrehozhatatlan károkat okozhatnak.
Az eszközkárok azonban még így is elenyésznek a rendszerek kieséséből, pótolhatatlan adatok elvesztéséből keletkező közvetett károkhoz képest. A bankok és a takarékpénztárak túlélő képessége elektronikus adatfeldolgozás nélkül mindössze 2 nap! Kereskedelmi vállalatoknál ugyanez átlagban 3,3 nap, termelőüzemeknél 4,9 nap, a biztosítótársaságoknál pedig 5,6 nap.
Az otthonunkban sokat tehetünk a károk elkerülésére. Szerencsés, ha villámvédett elosztóba dugjuk az elektronikus eszközöket. Az ilyen eszközök ára néhány ezer forinttól indul. Ha antennánk van, akkor olyan védőelosztót vegyünk, amibe az antenna is bedugható. Létezik olyan elosztó is, ami telefoncsatlakozót is alkalmaz.
Ha otthon tartózkodunk vihar idején, célszerű kihúzni az eszközöket.
A villámvédelmi rendszerek kiépítése akár a több millió forintot is elérheti, a legjobb, ha erről villámvédelmi szakemberrel konzultálunk.