Globális felmelegedés hatására nő a hurrikánok száma?

Az észak-atlanti térségben az elmúlt évtizedben rekord számú trópusi vihart és hurrikánt figyeltek meg, amely egyes kutatók szerint a globális felmelegedés következtében a tengerfelszín emelkedő hőmérsékletével hozható összefüggésbe. 

Összehasonlítva az egy évszázaddal korábbi adatokat az elmúlt évtized megfigyeléseivel, megállapították, hogy kétszer több hurrikán keletkezik mostanában. Arról viszont, hogy ez a növekedés minek köszönhető, megoszlanak a vélemények. Heves vitát vált ki, hogy ezt vajon az emberi tevékenység idézte elő, vagy pedig a természet változékonyságából fakad.

A NOAA két kutatója - Greg Holland és Peter Webster - által készített tanulmány szerint a természet változékonysága nem indokolja a trópusi ciklonok számának ilyen mértékű növekedését. A tudósok az elmúlt száz évet vizsgálva nem találtak meggyőző bizonyítékot arra, hogy természetes folyamatok hatására ilyen drámai mértékű növekedésnek kellene bekövetkeznie. Véleményük szerint egyértelműen a tengerfelszín hőmérséklet-emelkedése okolható a hurrikánok gyakoriságának növekedésével, amely pedig az üvegházgázok nagy mennyiségű kibocsátásával áll kapcsolatban.

Az észak-atlanti térségben előforduló ciklonok tanulmányozása során, az elmúlt száz évben, két kiugró időszaktól eltekintve, nem nőtt a hurrikánok száma.
1900 és 1930 között évente 6 trópusi ciklon keletkezett, amelyből 4 érte el a hurrikán fokozatot, 2 pedig trópusi vihar stádiumig jutott. 1930 és 1940 közötti időszakban az éves átlag már 10- re nőtt, amelyből 5 hurrikán és 5 trópusi vihar volt. Végül megvizsgálva az 1995 és 2005 közötti periódust, évente már átlagosan 15 trópusi ciklont találtak, amelyekből 8 hurrikán és 7 trópusi vihar fejlődött ki.

Ezzel egy időben a tengerfelszín hőmérséklete az észak-atlanti térségben 0,7 fokkal emelkedett. A tengerfelszín hőmérséklete amúgy is fontos szerepet játszik a trópusi viharok és a jóval nagyobb intenzitású hurrikánok kialakulásában.

A trópusi viharok és hurrikánok számának növekedése évről évre ijesztőbb. A 2005 év pedig példa nélkülinek mondható, a maga 28 elnevezett trópusi viharával és 14 hurrikánjával, amelyek közül 7 különösen erős volt. (Amikor egy trópusi ciklon eléri a trópusi vihar stádiumot, vagyis a belsejében mért szélsebesség meghaladja a 120 km/órát, elnevezik őket. Legtöbbször női nevet kapnak, de 1979-től férfiak is szerepelnek a névadók között.) 2005 júliusában három 5-ös kategóriájú és két 4-es kategóriájú hurrikánt regisztráltak. A hurrikánokat erőségük szerint a Saffir-Simpson-skála segítségével osztályozzák. A skála 5 fokozatú. Az 1-es fokozatú tájfun a leggyengébb, csak kisebb károkat okoz. A 5-ös fokozatú a legpusztítóbb, amelyben a szélsebesség elérheti a 250 km/h-át, méteres áradásokat és a tengertől 10-15 km-re is teljes pusztítást végez.

A 2006-os év kevésbé volt aktív, a tudósok szerint ez a Csendes-óceán térségében zajló El Nino jelenséggel hozható kapcsolatba. Azonban 2006 az 5 hurrikánjával és a 4 elnevezett trópusi viharával a múlt században még így is átlagon felüli lett volna.

Az, hogy a 2007-es év mit tartogat számunkra, hamarosan kiderül, hisz a trópusi ciklonok létrejöttének jellemző ideje az északi féltekén a júliustól októberig tartó időszak.