Bemutatták a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiát

A kormány január 13-ai ülésén elfogadta a Fodor Gábor vezette zöldtárca 2008-2025-re szóló Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiáját. A stratégia legfontosabb elemei közé tartozik a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, az éghajlatváltozást okozó hatások elleni küzdelem, a kibocsátáscsökkentés és az alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. A következő öt évben több mint 100 milliárd forint áll rendelkezésre klímavédelemmel kapcsolatos beruházásokra.

A klímaváltozás elleni küzdelem jegyében a környezetvédelmi tárca vezetője részletes felméréseket készíttet a közigazgatási intézményeknél az üvegházhatású gázok kibocsátásáról, cselekvési tervet és programokat kezdeményez az ilyen jellegű környezetterhelés csökkentésére. A cél a magyar közigazgatási intézmények karbon-semlegességének.

Ez azt jelenti, hogy az intézmények leszorítják vagy klímavédelmi intézkedésekkel ellentételezik az általuk generált üvegházhatású gázok kibocsátását. Fodor Gábor emellett egyik kiemelt feladatának tekinti a szénalapú technológiák kiváltását is. Ennek érdekében a tárcavezető a közszférában tett lépések mellett szeretné elérni, hogy 2010-re a 100 legnagyobb magyar vállalat többsége rendelkezzen saját kibocsátáscsökkentési programmal.

Energiahatékonyság az iparban

A stratégia egyik kulcsfontosságú megállapítása, hogy a gazdaság növekedésének el kell válnia az energiafelhasználás növekedésétől. Az energiahatékony és megújuló energiaforrásokon alapuló technológiákra való átállás növeli a versenyképességet, és a zöld technológiák új munkahelyeket teremtenek. Magyarországnak az uniós elvárások alapján 2020-ig 18 százalékkal kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A megújuló energiaforrások arányát a jelenlegi 4,5 százalékról 13 százalékra kell növelni. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 75 százaléka az energiaszektorhoz köthető, így ennek az ágazatnak döntő szerepet kell játszania a klímaváltozás hatásainak csökkentésében. Az EU energiaszolgáltatási irányelve szerint Magyarországnak 2008-tól 2016-ig évente legalább egy százalékkal kell csökkentenie fajlagos energiafelhasználását.

A lakossági energiatakarékosság ösztönzése

A lakossági energiatakarékosságot adókedvezményekkel kell ösztönözni pl. a lakossági gépek cseréjekor, adókedvezménnyel ösztönöznék az energiatakarékos háztartási berendezések vásárlását.

Klímavédelmet segítő források

A stratégia elemeinek megvalósításához több forrás áll rendelkezésre. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) összesen mintegy 110 milliárd forintot tartalmaz zöldenergetikai jellegű fejlesztésekre.

A környezetvédelmi minisztérium által létrehozott Zöld Beruházási Rendszerből (ZBR) elsősorban a lakossági és közintézményi szektorban megvalósuló, a meglévő épületek energiahatékonyságának növelését célzó programokat, beruházásokat finanszíroznak.

A stratégia várható hatása

A Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia megvalósításának eredményeképpen jelentősen csökkenhet az üvegházhatású gázok kibocsátása, és 2050-ig alapvetően átalakulhat a tömeg- és magánközlekedés. Az ipar által okozott üvegházhatású gázkibocsátás az újrafelhasználás, az alacsonyabb energiaigények, valamint a fajlagosan kisebb nyersanyagfelhasználás következtében csökkenhet jelentősen. A lakások közel 40 százaléka már üvegházhatású gáz kibocsátás nélkül működhet, és a nem passzív technológiával készült házak kibocsátása is 75 százalékkal csökkenhet az energiafelhasználás csökkentése érdekében végzendő átalakítások eredményeképp.