Az amerikai külügyminiszter, Hillary Clinton az egyezség aláírását követően elmondta, hogy a klímaváltozás az Egyesült Államok és Kína politikájában is fontos szerepet játszik. A most aláírt megállapodás irányvonalat biztosít a két ország közötti együttműködésben, megalapozza a nemzetközi klímatárgyalásokat és felgyorsítja az alacsony karbon-tartalmú gazdaságra történő átállást.
A dokumentum nem tartalmaz konkrét célokat, inkább csak megerősíti azt a 10 évre szóló együttműködést, amit még tavaly a Bush kormány írt alá, valamint tartalmaz egy új, rendszeres találkozókkal fenntartható klímaváltozási stratégiát. A két ország azt is megvitatta, hogyan csökkentsék károsanyag-kibocsátásukat a Koppenhágában, decemberben megrendezésre kerülő klímakonferencia előtt, hogy ezzel is elősegítsék az új globális célok kitűzését a klímaváltozás megfékezéséhez.
A memorandum tíz területet jelöl meg az együttműködésre. Többek között a hatékony energiafelhasználás, a megújuló energiaforrások használata, a szén tisztább felhasználása, az elektromos autók fejlesztése, kutatások és egyéb fejlesztések segítése, valamint a smart grid technológiák elterjesztése is szerepel a fejleszteni kívánt területek között. A smart grid technológia segítségével akarnak elektromos áramot szállítani a fogyasztókhoz, melynek segítségével energiát és költséget lehet megspórolni. A fogyasztó ennek a technológiának a segítségével, figyelemmel tudja kísérni áramfelhasználását és annak költségét, így megtakarításra serkenti az embereket.
Vannak, akik azon a véleményen vannak, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad konkrét lépéseket tennie az ipari károsanyag-kibocsátás terén mindaddig, amíg erre Kína nem hajlandó, ugyanis ezen lépések megtétele után az egekbe szökhetnek az energiaárak.
Mások pedig úgy vélik, Kína már eddig is határozottabb lépéseket tett a klímaváltozás ügyében az Egyesült Államoknál, jelezve a koppenhágai klímatalálkozó hajrájában, hogy mennyire elkötelezett a kibocsátás-csökkentés ügyében.
A kínai államtanácsos, Dai Bingguo szerint mindkét országnak komoly kihívásokkal kell szembenéznie a klímaváltozás miatt, ezért nagy szükség van a hosszú távú együttműködések és a cselekvési stratégiák közös kidolgozására. Valamint vitathatatlan, hogy a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátójaként mindkét országnak kulcsfontosságú szerepe van a klímaváltozás elleni globális összefogás kiépítésében az energia biztonság és a környezetvédelem tekintetében.