Nem árt a környezetnek a válság Magyarországon sem

Csökkent a légszennyező anyagok kibocsátása, javult az energiahatékonyság, takarékosabbá vált a vízfelhasználás. Ám az EU zöld követelményeinek teljesítése még 13,17 milliárd euróba kerül az országnak.

Javult a környezet állapota - erről informálta a parlamentet Kling István, a környezetvédelmi és vízügyi tárca (KVVM) államtitkára, amikor a 2009-2014 közötti időszak környezetvédelmi programjáról szóló országgyűlési határozati javaslat mellett érvelt szerdán a T. Házban.

A környezetterhelés alakulását több tényező együttesen határozta meg: a hazai gazdaság lassuló mértékű növekedése, továbbá az, hogy a fejlesztések nem jártak a környezetterhelés számottevő növekedésével. Csökkent az egyes légszennyező anyagok kibocsátása, javult az energiahatékonyság, takarékosabbá vált a vízfelhasználás. Kedvező tendencia, hogy a nagy tavak vízminősége is jobb lett, s egyes légszennyező anyagok kibocsátása is csökkent.

Az egészséges környezet versenyképességi előnyökkel is jár, a környezeti állapot javulása kedvez az ökohatékony, fejlett gazdasági szerkezet kialakulásának - fejtette ki beszédében Kling, az elmúlt hat év tapasztalatait áttekintve. Ezt az időszakot véleménye szerint a globális kihívások felerősödése jellemezte. Az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, az ivóvízkészletek elszennyeződése, a vegyi anyagok kezelésével kapcsolatos problémák jelentik a legfőbb kihívásokat - sorolta.

A válság jót tesz a környezetnek

A gazdasági válság különben az egész világon nem növelte meg a környezeti terhelést. Éppen ellenkezőleg: a párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szeptember negyedik hetében közölte, hogy a visszaesés miatt idén arra lehet számítani, hogy 2,6 százalékkal csökkenni fog az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ez lenne az utóbbi negyven évben a legnagyobb mértékű csökkenés.

A szennyezés kényszerű visszafogása "páratlan lehetőség" arra - magyarázta szeptemberben Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza az ügynökség közleményében - hogy a koppenhágai klímakonferencián a világ energetikai rendszerét a fenntarthatóság útjára tereljék. "Ha viszont a döntéshozók elmulasztják ezt az esélyt, később csak jóval drágábban és így nehezebben lehetne biztosítani az energiatermelés és -felhasználás rendszerének környezeti fenntarthatóságát" - tette hozzá a szakértő.

A KVVM államtitkára a főbb magyarországi eredmények közt a nemzeti éghajlatváltozási stratégia megalkotását, a számottevő energiahordozó-megtakarítást és a vezetékes vízzel való ellátottság növekedését említette, de azt is hozzátette, hogy a vízminőség sok településen nem felel meg az uniós és hazai elvárásoknak. Jelentősen nőtt a csatornázottság, javult a szennyvíztisztítás aránya és színvonala, előrelépés történt a regionális hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése és a szelektív hulladékgyűjtés kialakítása terén - mondta. Megalakult a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal, sor került egyes nagy környezetszennyezések felszámolására, csökkent a hasznosítatlanul hagyott termőföldek területe, hangsúlyosabbá vált a zöldberuházások előnyben részesítése.

Több mint 13 milliárd euró jut környezetvédelmi fejlesztésekre

A környezetügy jogi és gazdasági szabályozórendszere megújult, de az unió követelményeinek teljesítése még több évig nagy összegű beruházásokat tesz szükségessé.

Céljuk, hogy javuljon a települési élet- és környezetminőség, s hogy egyaránt fenntartható módon használja az erőforrásokat a lakosság és az intézmények. A program számos konkrét célkitűzést is tartalmaz többek között az enegiahatékonyság javítása, a légszennyező anyagok kibocsátása, a szennyvizek tisztítása, a hulladékhasznosítás és az energiahatékonyság növelése terén.

A finanszírozás forrásait a központi költségvetés, a tulajdonosok ráfordításai és az uniós támogatások jelentik. A szükséges és rendelkezésre álló források nagysága 3500 milliárd forint (13,17 milliárd euró).