Ahol a hatvanasok rikoltoznak: a veszélyes Déli-óceán

Igazi különlegesség a Földön a 40. és a 60. déli szélességi kör közti víztömeg. A hajósok félik az "ötödik óceán" kitartó, erős szeleit, óriáshullámait és jéghegyeit. Ez az a hely, ahol igazán a természet az úr.

A déli tengereket rendkívül zord időjárás jellemzi. Ez a Föld egyik legveszélyesebb térsége: nehezen hajózható az erős szelek és a hatalmas hullámok miatt. A 40-es déli szélességi fok alatt szinte egész évben erős viharok tombolnak. A szelek akadálytalanul fújnak nyugatról keletre, mivel alig van szárazföld, ami az útjukat állná. Angolban a szélességi fokok után "roaring forties" (üvöltő negyvenesek) nevet kapták ezek a szelek, délebbre pedig a még veszélyesebb "furious fifties" (tomboló ötvenesek) és "shrieking sixties" (rikoltó hatvanasok) szelek fújnak.

A szél a téli hónapokban (májustól szeptemberig) a legerősebb. A víz hőmérséklete -2 és 10 fok között ingadozik, jelentős a jégképződés. A Csendes-óceáni oldalon általában a 65., az Atlanti-óceán területén az 55. szélességi fokig húzódik fel a jég. Kisebb-nagyobb jéghegyek júniusban és júliusban akár a 40. szélességi fok környékén is felbukkanhatnak.

A Horn-fok kihívásai

A Déli-óceán egyik különleges vidéke a Horn-fok környéki szigetvilág. Az erős szelek miatt errefelé egyáltalán nem nőnek fák, azonban a zord éghajlatot jól tűrő növényzet a rendszeres csapadéknak köszönhetően dús. A szigeteken sok ritka állatfaj él, mint például a Magellán-pingvin és az óriás viharmadár.

A tenger közelsége miatt az idő általában borult, erősen felhős. Az éves csapadékmennyiség meghaladja az 1000 mm-t, a középhőmérséklet 5 fok körül alakul, és az átlagos szélsebesség 30 km/h, míg egyes széllökések évszaktól függetlenül elérik a 100 km/órás sebességet is. A téli idő szinte egyharmada (30 százalék) alatt viharos szelek fújnak.

A szigetvilág körüli vizek különösen a vitorlás hajók számára veszélyesek. A fok megkerülése a világ egyik legnehezebben hajózható útvonalának számít, igen sok hajótörést jegyeztek itt fel. Szélsőségesen déli fekvése miatt megkerüléséhez a 60. szélességi fok közelében, tehát a legvadabb szélviharok, a "furious fifties" és a "shrieking sixties" térségén kell áthajózni. A szeleket veszélyesebbé teszi, hogy a kontinensek közötti keskeny csatornában még inkább felerősödnek a légmozgások.

A Déli-óceánon a viharos időjárás miatt hatalmas hullámok alakulnak ki, amelyek általában akadálytalanul mozognak a tengereken. A Horn-fok körüli vizeken akár 30 méteres magasságot is elérhetnek a hullámok.

Szelek szigete

A Kerguelen-szigetek az Indiai-óceán déli vizein található szigetcsoport, a francia déli és antarktiszi területek része. A szigetvilág lakatlan, csak egy kutatóállomás meteorológusai és geológusai, valamint elvétve néhány turista tartózkodik ott. A szigeteken található különleges természeti jelenségeket és élővilágot néhány tucat fős kutatócsoport tanulmányozza. A központ fő tevékenységi körébe geológiai, meteorológiai, oceanográfiai és hidrológiai kutatások tartoznak. Emellett végeznek itt orvostudományi és biológiai vizsgálatokat is.

Antarktisz: a jég alatt
Nézd meg az OzoneNetwork műsorán szombaton, november 28-án 19.30-tól:

Jégtörő kalandok
Sorozat egy három hónapos expedícióról az Aurora Australis fedélzetén.
Nézd meg az OzoneNetwork műsorán szombat-vasárnap, december 5-én és 6-án 9.30-tól:

A hely a Föld legfélreesőbb pontjai közé tartozik - azért, mert a változatos terepviszonyok és az extrém időjárás miatt nehezen megközelíthető. A partvonal erősen tagolt, így a sziget belsejébe nyúló, magas hegyekkel övezett fjordok miatt egyetlen pontja sincs a tengertől 21 km-nél távolabb.

A szigeteken hideg, rendkívül szeles óceáni éghajlat uralkodik. A maximum hőmérséklet ritkán haladja meg a 10 fokot, ugyanakkor a minimum csak néha esik -10 fok alá. Az évi középhőmérséklet 4,5 fok körül van. Az éves csapadékösszeg 708 mm, ami nem sok, de a gyenge párolgás miatt nedves éghajlatot eredményez.

A tenger gyakran viharos, mert fekvéséből adódóan az "üvöltő negyvenesek" övében csaknem állandóan fújnak a nyugati szelek. Nemritkán 200 km/óra sebességű széllökéseket mérnek, míg az átlagos szélsebesség 35 km/óra. Az év akár 150 napján is mérnek viharos (körülbelül 60-80 km/óra sebességű), 41 napján pedig orkánerejű szeleket, melynek sebessége meghaladja a 100 km/órát. Az erős szél miatt a tengeren gyakoriak a 12-15 méter magas hullámok.

A klímaváltozás a Kerguelen-szigeteket is elérte. Régen a partközelben jéghegyek voltak megfigyelhetők, több volt a hó és a jég a szigeteken. Napjainkban a 60-as években még megközelíthetetlen hegyvidéki területek könnyen járhatók lettek.

Veszélyben az élővilág

A Déli-óceán élővilágban és természeti kincsekben rendkívül gazdag, melyeket nem csak a klímaváltozás és az antarktiszi ózonlyuk fenyeget: a zord időjárási körülmények ellenére virágzik az illegális halászat. Ma már tilos fókára és bálnára vadászni a térségben, de a túlhalászat és az orvvadászat több állatfajt a kipusztulás szélére sodort.