Víz alatti repülő gyűjti az óceán klímaadatait

Nemrégiben fejezte be a Skarlát Lovag nevű víz alatti siklórepülő az Atlanti-óceánt átszelő, első útját a spanyol partoknál. Az akkumulátorral üzemelő szerkezettel még a legmostohább körülmények között is nyomon lehet követni a hőmérséklet változásait.

A tudósok szerint ez a karcsú, akkumulátoros, víz alatti gép hatékony eszköz lehet a klímaváltozás elleni küzdelemben. Most első alkalommal szelte át egy ilyen, tengeralattjáróra és repülőgépre egyaránt emlékeztető formájú szerkezet az Atlanti-óceánt - hívja fel a figyelmet a kísérlet jelentőségére Scott Glenn, a New Jersey-beli Rutgers Egyetem oceanográfusa. Az egyetem sportcsapatáról elnevezett gépet még 2009. április 29-én indították útjára New Jersey-ből, és több mint hét hónapba telt, míg elérte a spanyol partokat.

Tucatnyi robotrepülő a világtengerekben - és a levegőben?

A berendezést New Jersey-ből GPS-kapcsolattal navigálták. A kezelőknek számos nehézséggel, többek között örvényekkel és az irányítást veszélytető tengeri kagylókkal kellett megküzdeniük. Végül mintegy 7400 kilométer megtétele után, 221 napos útja december 9-én Baiona városának közelében sikeresen véget ért - pontosan úgy, ahogy eredetileg eltervezték. 1493-ban Kolumbusz Kristóf ugyanebben a városban jelentette be az Újvilág létezését. (A robot útját itt lehet megnézni a Google Föld alkalmazással.)

A Skarlát Lovag a kiemelése előtti percekben (Dan Crowell, a Rutgers Egyetem búvárjának fotója)

2008-ban is megkísérelték a táv teljesítését, akkor azonban elveszett a sikló az Azori-szigetek környékén, valószínűleg egy cápa támadásának esett áldozatul.

Glenn csoportja a későbbiekben több tucat, hivatalos nevén a RU-27-hez hasonló robotgépet indítana útnak. A berendezéseket a Skarlát Lovaghoz hasonlóan olyan mérőeszközökkel szeretnék majd felszerelni, amelyek képesek érzékelni a hőmérséklet és a felszíni tengeráramlatok változásait. Az óceánok jelentős mértékű hatással vannak a földi éghajlatra, azonban nehézkes az adatok begyűjtése. Remények szerint az újgenerációs siklóeszközök megkönnyítik majd a klímában bekövetkező változások megfigyelését, és ezáltal a politikai döntéshozatal szakértői előkészítését is.

A siklók még a mostoha észak-atlanti térségben és az olvadó poláris jégsapkák közelében is képesek adatokat gyűjteni a hőmérsékletről, a sűrűségről és a sótartalomról. 200 méteres mélységig tudnak lemerülni, és akár hét méter magas hullámoknak is ellenállnak. Ez teszi lehetővé, hogy olyan helyekre is eljussanak, amelyek az ember számára elérhetetlenek és életveszélyesek - be tudnak úszni például viharok közepébe is.

Ráadásul, Scott Glenn elmondása szerint a technológiai fejlődés az elkövetkező évtizedben már azt is lehetővé teheti, hogy a gépek ne a vízben, hanem a levegőben kerüljék meg a Földet.

Költséghatékony adagyűjtés

A siklók nem rendelkeznek propellerrel, ehelyett egy apró dugattyú mozgatja előre őket azáltal, hogy változtatja a belső nyomást, és ennek megfelelően hol felemelkedik, hol lesüllyed a gép. A függőleges mozgás a szárnyak segítségével alakul át előrehaladó mozgásba. A tengeráramlatok jelentősen befolyásolják mozgását, ugyanis azok hol ellentétes, hol megegyező irányúak a robot haladási irányával, így az hol lelassul, hol felgyorsul. A Skarlát Lovag a Golf-áramlattal haladt előre, amely normál esetben északkeleti irányban áramlik Európa felé.

A robotgép fogadóünnepsége Spanyolországban

A szerkezetek időnként a felszínre jönnek, hogy a műholdas kapcsolaton keresztül továbbítsák az összegyűjtött adatokat, és vegyék az útvonalra vonatkozó további utasításokat. Rendkívül kevés, mindössze három karácsonyi izzónak megfelelő elektromos áramot használnak, így az akkumulátorok akár egy évig is működőképesek.

Az oceanográfusok jelenleg három forrásból szerzik be a kutatási adatokat. A víz hőmérsékletéről, színéről, a tengeráramlatokról és általában minden, vízfelszínnel kapcsolatos jelenségről műholdak szolgáltatnak információkat. A felszín alatti vizek jellemzőit a 3000, le nem horgonyzott bójából álló Argo-rendszer gyűjti be, melyeket időről-időre kétezer méteres mélységbe süllyesztenek le, majd újra felszínre emelkedve küldik el az adatokat. A harmadik módszer az ember irányította kutatóhajók bevetése, ám az ilyen hajók egynapi útja 30 ezer dollárba (5,71 millió forintba) kerül.

Ehhez képest egy, Skarlát Lovag típusú berendezés 100-150 ezer dollárba kerül, de a költségek sorozatgyártással csökkenthetők. Az eszközre egyaránt lehet akusztikus, fizikai, optikai és vegyérzékelőket szerelni, így viszonylag alacsony áron lehet növelni a kutatási adatok mennyiségét. A 2,5 méter hosszú, 60 kilogrammot nyomó Skarlát Lovag sikere óriási érdeklődést váltott ki, az Egyesült Államok hadserege például 300 repülő megrendelését tervezi.