Az élettelen, halak nélküli óceánok képével kell szembenézniük a világ országainak 2050-re, amennyiben nem alakítják át gyökresen a halászati ipart - jelentette be az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP Zöld Iparágak nevű kezdeményezésének vezetője New Yorkban.
"Hogyha az általunk végzett különböző becslések igaznak bizonyulnak, akkor a hátralevő negyven évben fokozatosan csökkenni fog a halállomány, 2050-re gyakorlatilag kifogyunk a halból" - nyilatkozta Pavan Sukgyev, a kezdeményezés vezetője a Discovery Newsnak.
Annyira kevés lesz a hal, hogy túl drága lesz halászni
Az UNEP még az idén nyilvánosságra hozza a zöld iparágakról szóló jelentését - ennek a tanulmánygyűjteménynek a legfontosabb megállapításait ismertették hétfőn. A jelentést az UNEP szakemberei és független szakértők közösen állították össze. A halkatasztrófa elkerülésére azt javasolják, hogy csökkentsék a halászflották állami támogatását és biztosítsanak zavartalan, védett területeket a halrajoknak.
A világ halállományának lehetséges összeomlása nemcsak környezetvédelmi kérdés. Egymilliárd embernek - köztük a legszegényebb országokban élőknek - a hal a fő proteinforrása. Világszerte 170 millió munkahely áll összefüggésben közvetlenül vagy közvetve a halászati iparral, pénzügyileg pedig további 520 munkahely van összefüggésben ezzel az iparággal. A jelentés becslése szerint 20 millió hajón mintegy 35 millió halász dolgozik.
Az összes halászterület mintegy 30 százaléka már nem képes megújulni (a fogás mennyisége 10 százalékkal csökkent), hogyha az eddigi ütemben halásszák le őket. Gyakorlatilag minden területen fogyatkoznak a halak, így 2050-re egyik helyszínen sem lehet majd akkora fogásokat begyűjteni, hogy kereskedelmi szempontból megérje.
Nem tud pótlódni a halállomány
A fő veszélyforrás a jelentés szerint abban áll, hogy intézkedéseikkel az egyes államok a mostaniaknál is nagyobb méretű halászflották kiépítésére biztatják az iparági szereplőket. Az egyre nagyobb flották egyre kevesebb halat fognak, s így a halállománynak nincs ideje regenerálódni.
"A halászflották kapacitása 50-60 százalékkal nagyobb, mint kellene" - állapította meg Sukgyev. "Nem a halászati kapacitást kéne bővíteni, hanem a halállományt" - tette hozzá.
Az egyik megoldás a tengervédelmi területek létrehozása és bővítése, hogy a nőstény halak teljes mértékben kifejlődhessenek, vagyis igazán termékenyek legyenek. Emellett át kell szervezni a halászflottákat, mégpedig úgy, hogy kisebb méretű hajókból álljanak. "Ajavasolt intézkedések megvalósíthatók, de politikai akarat és világos gazdasági elképzelések kellenek hozzá" - nyilatkozta Sukgyev.
A jelentés részletekben menően foglalkozik egyébként azzal is, miként lehet kezelni az egyre növekvő energia- és ivóvízigényt.