Csütörtökön egy gyorsan mozgó homokvihar söpört végig Kína keleti partvidékén. A porfelhő órákra elsötétítette az eget az Észak-kínai-alföld, a Sárga-tengert északról határoló Shandong-félsziget és a tőle északra elterülő Bohai-öböl felett.
A homokvihar a térségtől északnyugatra elhelyezkedő Góbi-sivatag felől érkezett, ahol az előző nap egy erőteljes ciklon épült ki felkavarva a talajszemcséket. A porfelhő az esti órákban már a Koreai-félsziget felé terjeszkedett tovább, ahol a G20-as csúcsnak helyet adó Szöult is elérte. A több száz kilométer hosszú felhősáv pénteken már a Japán-tenger fölött is megfigyelhető volt.
A homokvihar ideje alatt a látástávolság minimálisra csökkent, az utcákat járó emberek zsebkendőkkel, sálakkal védték arcukat a porszemcséktől.
A NASA Terra műholdjának felvétele a porfelhőről - a kép felét kitöltő barnás-szürkés árnyalat. A bal alsó sarokban a Sárga-tenger, fölötte (északra) a Shandong-félsziget, majd a Bohai-öböl látható. Peking is fel van tüntetve az ábrán, tőle északnyugatra a hegyeken túl terül el a Góbi-sivatag.
Kínában rendszeresek a hasonló homokviharok, ám azok legtöbbször a tavaszi, március-áprilisi időszakban alakulnak ki. Késő ősszel-télen azonban ritkának számítanak, ekkor ugyanis a frontzónák általában nem Szibéria felől a Góbi-sivatagot átszelve érkeznek.
A Mongólia és Kína határán elterülő Góbi-sivatag a világ ötödik legnagyobb homoktengere, és Földünk egyik legtöbb port termelő vidéke. Ázsia egyik legszárazabb tája mintegy 1,3 millió négyzetkilométert ölel fel. Mérsékelt övi, hideg kontinentális sivatagnak számít, a januári átlagos minimumok mínusz 40 fok körül alakulnak, míg júliusban átlagosan 45 fok körül alakul a csúcsérték.