Az alkalmazkodásról tárgyalt a klímacsúcs Szentendrén

A klímaváltozás hatásai elleni védekezés célja, hogy minél kevesebb üvegházhatású (ÜHG) gáz kerüljön a levegőbe, legyen szó ipari vagy lakossági kibocsátásról. Az alkalmazkodáshoz viszont olyan beruházások szükségesek, amely miatt megnőhet az ÜHG-szint - többek között ennek a dilemmának a feloldásával foglalkozott az a tanácskozás, amelyet klímacsúcs néven már harmadszorra szervezett meg a Klíma Klub.  

Valójában fenntarthatatlan a jelenleg működtetett gazdaság - adta meg a tanácskozás alaphangját Bogár László, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora a fenntartható fejlődés dilemmáiról beszélve. A III. Magyarországi Klímacsúcs helyszíne a szentendrei Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) nulla szén-dioxid-kibocsátású székháza volt, fővédnöke Jakab István, az országgyűlés alelnöke, levezető elnöke pedig dr. Kerekes Sándor professzor, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos rektorhelyettese volt.

A tanácskozáson kevésbé a globális felmelegedés, mint inkább Magyarország és a hazai környezetvédelem helyzete volt a központi téma. A kis- és középvállalkozások a fenntartható fejlődés hazai letéteményesei, mert ezek a cégek kötődnek leginkább a mikrokörnyezetükhöz - hangoztatta bevezető előadásában Radács Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Szövetségének közép-magyarországi régióelnöke. Pontosan emiatt ők azok, akiknek nem mindegy a környezetük állapotának alakulása, az energiahatékony működés, a környezetkímélő eljárások és technikák alkalmazása. Az előadó szerint számukra nem igazán követhető jövőkép a multinacionális vállalatokhoz való alkalmazkodás.

A Magyarországon élők nem közvetlenül a felmelegedés hatásait érzékelik, hanem az időjárási változásokhoz kénytelenek alkalmazkodni - hangzott el a tanácskozáson. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adataival illusztrálva mutatta be az európai időjárás és klíma kedvezőtlen irányú változását Mika János meteorológusprofesszor. Mint elmondta, 2010-ben is folytatódott az időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedése. Nő a metánkibocsátás, emelkedik a tengerek szintje. Meleg- és csapadékrekordok dőltek meg, a hatásuk nálunk is jól követhető a tudományos mérések szerint.

^{Két résztvevő nézi a Duna által elárasztott kertet a REC épületének lépcsőjéről, a konferencia helyszínén}

A klímaváltozás okozta hatásokra az egyénnek és a társadalomnak is fel kell készülnie - magyarázta Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet igazgatóhelyettese. Az egyénnek változtatnia kell az életmódján, a társadalomnak pedig meg kell teremtenie az adaptációt segítő jogszabályi hátteret, amellyel jelenleg lemaradásban van. Az igazgatóhelyettes az OKEI statisztikáival arra hívta fel a figyelmet, hogy július-augusztusban a napi átlaghőmérséklet ingadozását pontosan követi a napi halálozások száma. Az egyre több hőségriadós nap főleg a krónikus betegségekben szenvedőket és a túlsúlyosakat veszélyezteti.

A konferencia visszatérő témája a CO₂-kibocsátás magyarországi helyzete volt, mert ez egyrészről közvetlenül javíthatja a klimatikus és környezeti állapotot, ugyanakkor a kibocsátásikvóta-kereskedelemből származó bevételekkel az állam jelentős részt vállalhat környezetvédelmi fejlesztések és projektek finanszírozásából. A leghatékonyabb kibocsátás-csökkentési eszköz az energiahatékonyság növelése - hívta fel a figyelmet Lontay Zoltán, a GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. irodavezetője. Ide kapcsolódva dr. Büki Gergely nyugalmazott egyetemi tanár arra figyelmeztetett, hogy mindenik energiatermelési módszernek megvan a környezeti hatása, így a megújuló energiatermelésnek is.

Sanjeev Kumar, a nemzetközi vállalatok világméretű felelősségére mutatott rá a globális klímavédelemben. A XXI. század kihívásai közepette egészen más típusú tervezést igényelnek a beruházások, hiszen a gazdasági döntések világméretekben és Európában is visszahatnak a klímaváltozásra.

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás dollár-, euró- és jüan-tízmilliárdos üzlet világszerte - erről Sanjeev Kumar, egy londoni központú nonprofit, fenntartható fejlődéssel foglalkozó szervezet, a 3rd Generation Environmentalism vezető munkatársa beszélt. Kumar azért emelte ki a kínai pénznemet, mert jelenleg a Kínai Népköztársaság kormányánál egyik ország vagy állami szervezet sem költ többet alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztésére. A szakértő szerint ezért az Európai Uniónak klímaberuházási ügyekben fontosabb partnere Kína, mint az Egyesült Államok.

Az egész napos esemény zárásaként Láng István akadémikus hatpontos cselekvési programot terjesztett elő. Legyen a kormánynak meghatározott klímacselekvési dokumentuma; szükségesnek tartotta a jogszabályi intézkedések megtételét, a megújított energiastratégiát, a vízügyi stratégiát, a klímatörvényt, a nemzeti fenntartható fejlődési stratégiát. Sürgette a megelőzés elvének megerősítését; a szakszolgálatok megerősítését; tudatformálást; a klímával kapcsolatos kutatások és az innováció erősítését.

Az akadémikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a világ különleges demográfiai helyzet előtt áll: harmincöt év múlva a Föld lakosságának a száma eléri a 9 milliárdot, és valószínűsíthetően népvándorlások fognak megindulni. Magyarországnak el kell kezdenie felkészülni erre a különleges helyzetre - zárta a konferenciát Láng.