Legalább még ezer évig eltart a klímaváltozás

Még legalább ezer évig elkerülhetetlenül hatni fog a földi klímára a légkörbe kerülő szén-dioxid. A hatások akkor sem lennének elkerülhetők, ha már 2010-ben leállt volna az emberiség a szén-dioxid-kibocsátással. Kanadai kutatók becslése szerint több mint kilenc évszázad múltán, 3000 tájékán omolhat össze a nyugat-antarktiszi jégmező.

Először végeztek klímakutatók modellszámításokat arról, milyen hosszú távú hatásai vannak a légkörbe kerülő üvegházhatású gázoknak, közülük is a legfontosabb szén-dioxidnak. A kanadai Victoria Egyetemen működő Klímakutató és -modellező Központ (CCCMA) munkatársai a Calgaryi Egyetem kutatóival együttműködésben állították fel azt a számítógépes modellt, amely ezer évre előre ad tájékoztatást az éghajlatváltozás lehetséges következményeiről.

"Afféle 'Mi lenne, ha...' típusú forgatókönyveket állítottunk össze. Azt a kérdést tettük fel, hogy mi történne, ha az emberiség egyszercsak véget vetne a szén-dioxid kibocsátásának, vagyis teljesen felhagyna a fosszilis energiahordozók használatával" - magyarázta a vizsgálat kiindulópontját dr. Shawn Marshall, a Calgaryi Egyetem földrajzprofesszora. A kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy a szén-dioxid-stop bekövetkezte után mikor fordul meg a klímaváltozás jelenlegi iránya, és arra is, hogy e folyamat során mikor kell előbb a dolgok még rosszabbra fordultára számítani, mielőtt még a klímaváltozás leállna. A kutatók eredményeiket a Nature Geoscience folyóirat január 9-ei számában hozták nyilvánosságra.

A modellszámítások során először azt vizsgálták meg, mi történne, ha a szén-dioxid-stop már 2010-ben bekövetkezett volna, majd azt, hogy milyen következménnyel járna, ha ez csak 2100-ban történne meg. Az eredmények szerint az északi félteke egyes részein már megállna és visszafordulna a felmelegedés ezeréves időtávlatban, többek között Kanadában is. Ezzel együtt Észak-Afrikában tovább folytatódna az elsivatagodás, a földterületek mintegy 30%-a kiszáradna. A modellszámítások szerint a világtenger szintje legalább négy méterrel emelkedne meg az előttünk álló ezer évben.

Az északival ellentétben a déli féltekén nem fordulna vissza a klímaváltozás a kutatók szerint még ekkora időtávlatban sem. Számításaik szerint az antarktiszi partoknál 5 Celsius-fokosra melegedne fel a tengervíz, ami valószínűleg a nyugat-antarktiszi jégmező összeomlásához vezetne. A mező jelenleg 2,2 millió köbkilométer jeget tartalmaz - ez a teljes antarktiszi jégmennyiség mintegy 10%-a.

A világtengernek és azon belül a déli féltekét borító óceánoknak, tengereknek nagyobb a tehetetlensége, így a felmelegedés folyamata is lassabban indul be és tovább is tart délen. A közepes és nagy mélységű tengeráramlatok tehetetlensége miatt az Atlanti-óceán déli része csak most kezd felmelegedni az elmúlt évszázad üvegházhatású gázkibocsátása miatt. A kanadai modellszámítások szerint az a valószínűbb, hogy a melegedés tovább tart az elkövetkező ezer évben is.

Az évezredes melegedéshez az is hozzájárul Marshall szerint, hogy erősödni fognak a szelek a déli féltekén. Ez pedig azzal jár, hogy az óceán vízrétegei jobban összekeverednek, vagyis a melegebb levegő hőenergiája inkább eljut a mélyebb rétegekbe is. A kanadai kutatók most azt vizsgálják, pontosan milyen hatása van a légkör hőmérsékletváltozásának az óceánéra. A cél azt meghatározni, hogy milyen hőmérsékletemelkedés destabilizálhatja a nyugat-antarktiszi jégmezőt, és mennyi időbe kerül, míg az teljesen felolvad a tengervízben.