Cukorcirok, szilfium és csicsóka zöldellhet Devecser vörös földjén

Nyitott kapukat dönget egy devecseri agrármérnök, mikor lágy szárú energianövényeket javasol a vörösiszappal elöntött földekre, mert az megegyezik a rehabilitációval foglalkozó tudományos konzorcium álláspontjával - mondja a testület vezetője. A devecseri mérnök szerint viszont energiafüzet semmiképpen nem szabad a területre ültetni, mert eddig sem élt meg a környéken, és a feldolgozása is problémás.

"Ha fűzsivataggá válunk, az ön szerint mit teremt?" - így kifogásolja a vörösiszappal elöntött területek rehabilitációs tervének egyes elemeit a devecseri Óvári Márton, a kisváros önkormányzati gazdasági bizottságának tagja. Az agrármérnök először hozzászólásban reagált Energiafűzzel gyógyítanák a vörösiszapos talajt című cikkünkre, melyben a kormány által felkért tudományos konzorcium rehabilitációs tervét ismertettük.

A katasztrófa sújtotta területre energianövények ültetését javasolja a testület, melyek egyike lenne a fűz. "40-50 hektáron kísérleti ültetvényt tervezünk legalább tizenhét növényfajjal és fajtával, többek között nyárfával, akáccal, szilfiummal, kínai náddal, néhány fűfélével. A kísérleti eredmények azért kellenek, hogy segítsék a későbbi döntést, ehhez pedig az egyetemek szakmai hátteret ajánlottak fel ingyen, érdek nélkül" - emelte ki az [origo]-nak válaszolva dr. Gyuricza Csaba, a konzorcium vezetője, a gödöllői Szent István Egyetem docense. A talajtani szakmérnök hangsúlyozta: szó sincs róla, hogy a konzorcium csak a fűz mellett érvelne.

Óvári Márton viszont ragaszkodik ahhoz az állításához, mely szerint eddig sem élt meg a fűz sehol a Torna-patak partján, mert nem szereti az ottani talajt. Továbbá az energetikai célra nemesített fafajta jó minőségű, minimum 28 aranykoronás és közel semleges kémhatású (5,5-7,5 közötti pH-értékű) földet igényel. A fűznek 50-60 százalékos a nedvességtartalma, vagyis a nedves fűzbiomasszát elégetés előtt szárítani kell. A nedves faanyag viszont ideális táptalaj több száz gomba- és baktériumfaj fejlődéséhez, amelyek egy része veszélyes az emberek és az állatok egészségére - magyarázza az agrármérnök. A nedvességet tehát szabad levegőn vagy ipari szárítóban kell elpárologtatni.

A fűz hamujának továbbá alacsony a hőmérséklete, ami az áramot termelő égetőműben új típusú égéstér kiképzését igényli, mert különben eltömné a hulladék. Óvári szerint arról sem szabad elfeledkezni, hogy a növény betegség és kártevők elleni védelmének költsége hektáronként és évente kb. 20 000-35 000 forint. Ha pedig már nincs szükség az ültetvényre, felszámolásának költsége 400-550 ezer forint hektáronként. "Nem vagyok a fűztelepítés ellen sem, bár ezt támasztja alá minden józan érv és tudományos anyag, amelyet egyetemi szakemberektől eddig kaptam. Polgármester úr kért fel belső szakértőnek a témában, teljesen ingyen és érdekmentesen dolgozom" - tette hozzá kérdésünkre az agrármérnök.

"Szakmailag szinte valamennyi, a fűzzel kapcsolatos állítás téves, vagy legalábbis jelenlegi tudásunkkal ellentétes, de ezeket nem kívánom most részletezni, Óvári úrral tisztáztam" - válaszolt dr. Gyuricza Csaba, egy Óvárival folytatott csütörtöki telefonbeszélgetésre hivatkozva. (A beszélgetésről Óvári is beszámolt, tudomásul véve, hogy a konzorcium szerint minden energianövény számításba jöhet, így az általa favorizáltak is.)

Kis biogázüzemek enyhítenék az energiafüggőséget

A devecseri mérnök lágy szárú energianövények ültetését javasolja. Ebben megegyezik a két fél álláspontja, azzal kiegészítve, hogy a tudományos konzorcium a fás szárú energianövényeket is kipróbálná a kísérleti ültetvényen.

"A biogázüzemben a vörösiszapos területen megtermelt lágy szárúakat (kukoricát, cukorcirkot, szilfiumot vagy akár csicsókát) silózás után egy fermentorban baktériumokkal etetik meg, így jelentős mennyiségű metán szabadul fel. Az üzemhez tartozó gázmotorban ezt égetik el. A megtermelt áram havi fix bevétel a gazdának. Nem két év múlva jelentkezik, és nincs kiszolgáltatva senkinek a faapríték átvételi ára miatt sem" - magyarázta Óvári, továbbra is az energiafűz ellen érvelve. "A gázmotor hulladékhőjével üvegházakat lehet fűteni, ami munkahelyeket teremt. A megtermelt hővel és árammal energetikailag függetlenek lehetünk, így vonzóvá válhatunk a vállalkozásoknak, ez pedig újabb munkahelyeket hoz. Ha viszont mindent beültetnek energiafűzzel, az csak a telepítéskor ad kevés kis munkát" - tette hozzá az agrármérnök.

Óvári szerint nem igaz, hogy a gazdák az energiafűz telepítését támogatnák, csak egy-két kivétel akad. Egy termelő ugyanis pár évvel ezelőtt kipróbálta a termesztését, de belebukott, mert nem indult meg a növény. "Közben mindenki sikerrel termel cukorcirkot, kukoricát, csicsókát a környéken" - mondta a településfejlesztéssel is foglalkozó devecseri lakos. Óvári visszaemlékezése szerint a devecseri energiafűz ügye úgy kezdődött, hogy behívták egy fórumra a gazdákat, melyen ő is részt vett. "A fórumra már jöttek az illetékes cégek is, melyek a fűz ültetésétől a betakarításig ott lennének. Amióta ez az egész elkezdődött, számtalan nyerészkedő jelent meg a környékünkön, de azt álmomban sem mertem volna gondolni, hogy még magának az MTA-nak sem lehet hinni" - mondta el az [origo]-nak.

"Nem ajánlottunk céget, erre a konzorcium tagjai különösen figyelnek. A devecseri fórumon egy másik intézmény másik szakembere jelent meg és vitte magával a lehetséges kivitelezőt is. Tehát ez az állítás sem igaz, sőt becsületsértő. Mint ahogy szükségtelen a Vidékfejlesztési Minisztérium vagy az MTA képviselőit támadni és becsmérelni, mert a jóindulatuk és segítőkészségük megkérdőjelezhetetlen" - válaszolta a konzorcium vezetője.

A gazdák már lépéseket tettek a biogázüzemek érdekében, gyűlnek a szándéknyilatkozatok. A helyi kezdeményezést több minisztériumi szakember és egyetemek (a debreceni, a szegedi, a veszprémi, a keszthelyi, és más felsőoktatási intézmények) munkatársai támogatják. Az együttműködési szándék megerősítésére hamarosan megalakul egy konzorcium is - mondta Óvári.

"Semmi mást nem szeretnénk, csak hadd döntsük el mi a sorsunkat, természetesen a fenntarthatóság jegyében. Ne ismét fentről akarják megmondani nekünk, mi legyen, mert nem ők fogják itt felnevelni a gyermekeiket. Mi tudjuk, mit akarunk: megerősíteni a helyi gazdaságot, hogy legyen munkahelye és jövője az itt élő embereknek. Ehhez kérjük a kormány támogatását" - tette hozzá Óvári.

"Csaknem hetente ott vagyok a térségben, illetve a munkatársaim is, találkozom a gazdákkal. Szabó Csaba miniszteri biztos úr még gyakrabban megfordul ott, tehát nem igaz, hogy nincs kapcsolat a helyiekkel " - így cáfolja a fentieket dr. Gyuricza Csaba. "Mi semmiben nem hozunk döntést, kizárólag szakmai ismereteink alapján javaslatokat fogalmazunk meg annak érdekében, hogy a a későbbiekben a helyiek saját felelősségükre bölcs döntést hozzanak, az ő jövőjük érdekében. Mert a gyerekeiket valóban ők fogják ott felnevelni. Óvári úrral beszéltem magam is, tisztáztuk, hogy az ellenséget nem bennünk kell keresni, mi semmit nem akarunk rájuk erőltetni, de több gazdával is rendszeres kapcsolatot tartva érzékelem, hogy igénylik a támogatást" - tette hozzá az [origo]-nak válaszolva a SZIE oktatója.