Az ÁNTSZ jelentései szerint 2011-ben február első napjaiban jelentek meg az első pollenek a virágporcsapdákban - ez jelezte a mogyoró és az éger virágzásának kezdetét. A pollenszórás beindulását az ez idő tájt lezajló erőteljes felmelegedés segítette elő: az ország részén napokon keresztül 10 fok feletti, tavaszias hőmérsékletek uralkodtak. Legnagyobb arányban továbbra is e két növényfaj pollenjei mutathatók ki a levegőből: a Duna-Tisza közén és a Dunántúlon általában közepes mértékű a pollenterhelés, itt az érzékenyek tapasztalhatják a szénanáthás tünetek jelentkezését, míg az északkeleti országrészben alacsony a pollenek száma.
A mogyoró és az éger mellett már virágzani kezdtek a tiszafa-, ciprus- és fenyőfélék is, de pollenjeik egyelőre még csak alacsony koncentrációban vannak jelen, nem is mutathatók ki minden mérőállomáson. A múlt héten a kőris és a nyárfa is megkezdte pollenszórását, hamarosan pedig a fűz és a nyír is virágzásnak indul, amit elősegíthet a csütörtöktől várható enyhülés.
Becslések szerint a szezonális pollenallergiával küzdők száma hazánkban már meghaladhatja a kétmilliót, legtöbben a rendkívül allergén, nyár végén virágzásnak induló parlagfűre érzékenyek. A pollenallergia az immunrendszer túlzott védekezési mechanizmusa, amit a - fa- és fűfélék, valamint a gyomnövények 15-20 mikron nagyságú virágporszemcséi váltanak ki. A tüneteket (orrfolyás, illetve orrdugulás, szem- és orrviszketés, tüsszögés) a szemek, illetve az alsó és felső légutak nyálkahártyáinak izgatása váltja ki. A túlérzékenység idővel korábban allergiától mentes emberekben is kialakulhat, ha a szervezet úgymond telítődik a reakciót kiváltó anyaggal. Mivel súlyos esetben a jelenség akár asztmához is vezethet, célszerű odafigyelni a tünetekre s időben kezelni az allergiás reakciót.
Helyenként háromszoros porkoncentráció okozhat nehézlégzést
A pollenek száma mellett az elmúlt napokban a légszennyezettség is fokozatosan emelkedett. A 10 mikrométer alatti részecskeátmérőjű szálló por (a PM10) koncentrációja több nagyvárosban is meghaladja az egészségügyi határértéket, azaz a 24 órás átlag 50 mikrogramm/köbméter fölött alakul. A legmagasabb, helyenként két-háromszoros koncentrációt Dorog, Székesfehérvár, Várpalota, Tatabánya és Miskolc térségében mérik, korlátozásokra azonban egyelőre sehol sincs szükség.
Az asztmában és egyéb légzőszervi, valamint keringési megbetegedésekben szenvedők, a gyermekek és idősek számára nem ajánlott a hosszabb szabadban tartózkodás, testmozgás. Szerdán elsősorban a Dunántúl nyugati felén, valamint Szabolcs és Borsod megye területén várható javulás, itt ugyanis gyakran megerősödik az északias szél.