A ránk maradt régi könyvek és újságok papírja érdekes információkat hordoz a sorok között is. Az izraeli Weizmann Intézet kutatói szerint a papírminták elemzésével adatokat lehet gyűjteni a légkör állapotáról, egész pontosan arról az időszakról, amikor a papír anyagát alkotó fák fejlődtek. A környezet- és klímatudománnyal foglalkozó tudósok rendszerint elmúlt korokban megfagyott vízből, azaz jégmintákból és fák évgyűrűinek tanulmányozásával állítják fel a múltbeli klímaváltozásokat jellemző adatsorokat. "Megbízható évgyűrű-adatok összegzéséhez elég sok fából kell mintát venni. Mi az erdő helyett a legközelebbi könyvtárhoz fordultunk" - mondta el a vizsgálati módszerről Dan Yakir, az intézet környezettudományi és energiakutatási tanszékének professzora.
A kutatók a 19. századra visszamenőleg vettek mintákat három neves tudományos közlöny, a Science, a Nature és a Journal of the Royal Chemical Society folyóiratok lapjaiból, melyek mind elérhetők a Weizmann Intézet könyvtárában. Hogy a későbbi olvasók dolgát ne lehetetlenítsék el, csak a margókról vettek apró mintákat az évfolyamok szerint, időrendben bekötött folyóiratokból. A minták szénizotóp-összetételét megvizsgálva a régi papírlapokból is kimutatható volt az ipari forradalom óta egyre növekvő mértékű légszennyezés - ez Dan Yakir és munkatársainak eredménye.
Papírdarab a mikroszkóp alatt
A szén 12-es és 13-as izotópjának arányának ismerete információt adhat arról, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid megtalálható volt-e a légkörben akkor, mikor az adott papír alapanyagát szolgáló fa még az erdőben állt. A növények ugyanis a fotoszintézis során előnyben részesítik a szén-12-t tartalmazó szén-dioxidot, mivel ez valamivel kisebb tömegű, mint a szén-13-at tartalmazó.
A növényekből az évmilliók alatt kőszén, kőolaj, illetve földgáz alakult ki az üledékrétegek nyomásának hatására. Mivel az ipari forradalom óta egyre több fosszilis tüzelőanyagot égetünk el, ez a szén-13-as izotópban szegényebb anyag ismét a légkörbe került szén-dioxid formájában, hirtelen megváltoztatva a levegő szén-dioxidjának korábbi szénizotóp-arányát. A kutatók szerint az általuk alkalmazott vizsgálati módszer nemcsak a klímakutatás egyik eszköze lehet, hanem régi dokumentumok, okmányok hitelesítésénél is beválhat.
A régi folyóiratokból történő mintavételezés és az egész kutatási projekt már tizennégy éve tart, amint Yakir és munkatársai folyamatosan feldolgozzák a régi évfolyamokat. A kutatásvezető arról is beszámolt, hogy melléktermékként a csoport jópár dolgot megtanult a papírgyártásra és a nyomdaiparra jellemző folyamatokról is. A tanulmányozott folyóiratok legrégebbi számait jó minőségű rongypapírra nyomták (az alapanyag többek között a gyapot volt), ezek a papírok jóval kevesebb faanyagot tartalmaznak, ezért tartósabbak is. Viszont a 2. világháború hadigazdálkodása közepette nyomtatott lapszámokból vett minták mérési adatai olyan anomáliákat tartalmaznak, hogy a Yakir következtetése szerint vagy újrafeldolgozott papírt használtak, vagy ismét ronggyal pótolták a fa alapanyag hiányát.
Jurecska Laura