Nem szélmalomharc a spanyol zöldgazdaság-fejlesztés

A környezetbarát iparágak felfuttatása révén szándékszik egymillió új munkahelyet teremteni Spanyolország. Ahogy a magyarországi foglalkoztatottság növelése nehéz kormányzati feladvány, úgy a spanyol zöld iparfejlesztés is. 2014-re például legalább 200 ezer elektromos autót terveznek eladni, de tavaly mindössze 15-öt sikerült.

Az utóbbi két évben az egyre romló gazdasági helyzet, a rekordokat döntő költségvetési hiány és a magas munkanélküliségi ráta alapján cikkeznek a nemzetközi sajtóban Spanyolországról, de emellett egyre nagyobb szerepet kap az ország az ún. "zöld gazdaságra" való átállás folyamatának bemutatásában is. Az utóbbi években több spanyol vállalat is komoly érdekeltségeket épített ki a szélerőműiparban.

A Gamesa cég például egy 15 megawattos part menti szélturbinafarmot épít Spanyolországban, amely más spanyol partnerek bevonásával mintegy 25 millió eurós befektetést igényel. A megújuló energiába való befektetés megtérülésének jele, hogy a Gamesa novemberben bejelentette: Angliában ezer embernek munkát adó üzemet hoznak létre. A lépés összhangban van a brit kormányfő, David Cameron azon nyilatkozatával, hogy országa "első kíván lenni a világon a szélenergia felhasználásában".

Egy másik spanyol vállalat, az Iberdrola Renovables terjeszkedése folytán a magyarországi szélerőművek fele került a cég tulajdonába - közölte a Bloomberg üzleti hírügynökség. Ez egyébként - folytatja a cikk - illeszkedik hazánknak abba a stratégiájába, hogy 2020-ra 14,65 százalékra növelje az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások arányát (lásd keretes írásunkat). A napenergia-felhasználásban is vezetnek a spanyolok. A szektor legnagyobb képviselője, a Protermosolar jelentése alapján 432 megawattal Spanyolország átvette az első helyet a világon a napenergia felhasználása terén. Az 50 MW-os La Florida nevű telep 550 ezer négyzetméteres felületével a legnagyobb ilyen beruházás a világon (a létesítmény a portugál határhoz közel fekvő Alvaradóban épült fel.)

A spanyol vállalatok megjelenése a zöldgazdaságban illeszkedik az ország hosszú távú stratégiai elképzeléseibe. Már a 2010. első féléves EU-elnökség nyitóbeszédében leszögezte a kormányfő, José Luis Rodriguez Zapatero, hogy számukra prioritás az unió energiafüggőségének rendezése, valamint a zöld gazdaság, azon belül is az elektromos autók gyártása, amely a kutatás-fejlesztésre fordított összegek révén húzóágazata lehetne az ibériai gazdaságnak.

Utóbbi kiemelten fontos Spanyolországnak, hiszen így munkahelyeket teremtene, gyengülő autóiparát erősítené, és felhasználhatná a megújuló energiaforrásokból származó energiát. A cél az, hogy 2014-re 250 ezer ilyen autó járja az utakat - bár tavaly nyárig mindössze 15 elektromos autót adtak el a 46 milliós országban. Az illetékesek a szerény eredményt azzal magyarázták, hogy a kilencvenes évek elején a mobiltelefonok is hasonlóan lassú ütemben kezdtek elterjedni.

^{Fotovillamos naperőmű Sevillában, Dél-Spanyolországban}

Magyar tervek

"A zöld gazdaság fejlesztése kitörési pont lehet a válsággal birkózó országok számára" - (jelentette ki Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért és klímaügyekért felelős helyettes államtitkára egy budapesti sajtóbeszélgetésen februárban. Így Magyarországnak is megérheti jelentős összegeket fordítani a zöld gazdaság fejlesztésére, amit a Greenpeace által megrendelt és az Ecofys intézet által elkészített tanulmány is alátámaszt. Ebben az áll, hogy ha az ország 30 százalékkal csökkentené 2020-ra szén-dioxid-kibocsátását az 1990-es szinthez képest, annak egyértelműen munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő hatása lenne - emeli ki az írás.

Bencsik János, az energiaügyekért felelős államtitkár egy korábbi nyilatkozatában elmondta, hogy Magyarországon mintegy 140 milliárd forint áll rendelkezésre ilyen jellegű fejlesztésekre - ennek része a háztartások energiafelhasználásnak korszerűsítésére, valamint a megújuló energiaforrások arányának növelésére menne el. Az Európai Bizottság márciusban hozzá majd nyilvánosságra célkitűzéseit a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről 50 éves távlatban. Ez a dokumentum ad majd további támpontokat az egyes tagállamoknak a zöld gazdaság fejlesztésével kapcsolatban.

Zapatero néhány hónapja arról beszélt a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az EU-t tömörítő G20-ak szöuli találkozóján is, hogy a zöld energiákba való befektetés egymillió új munkahelyet fog teremteni a következő évtizedben. Szerinte az "épületek felújítása, a fenntartható közlekedési rendszerek, az ökoiparágak és a zöld energiák" növelik a versenyképességet. A kormányfő terveinek viszont gátat szabnak a parlamenti erőviszonyok, az ellenzéki Néppárt (PP) ellenállása miatt még nem tudta tető alá hozni az ország hosszú távú, átfogó energiastratégiáját.

Kérdés ugyanakkor, hogy világviszonylatban mikor lesz kiemelt szempont a zöld gazdaságra való átállás. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEAI) 2010-es jelentése alapján az állami szubvenciók aránya a fosszilis anyagok (benzin, gáz, szén) terén ötször nagyobb volt, mint amennyi közpénzt megújuló energiaforrásokra fordítottak. Némi elmozdulást érzékeltet Barack Obamának az uniót értékelő beszéde is, amiben kijelentette, cél, hogy 2035-re az amerikai háztartatások áramfogyasztásának 80 százalékát megújuló energiaforrások fedezzék.

A vasút a megoldás

Az elektromosautó-iparhoz képest Spanyolországban a vasút sikertörténetnek mondható. Idén januárban adták át a nagy gyorsaságú vonathálózat (AVE) egy újabb szakaszát, amely Madridot köti össze a 400 kilométerre levő Valencia városával (a nagysebességű hálózat térképe itt található http://en.wikipedia.org/wiki/File:AVE.png). Ezzel a hálózat hossza (amely 2002 óta az ötszörösére emelkedett Spanyolországban) meghaladja a hálózat hosszával Európában eddig vezető Franciaországét. Ugyanakkor - teszik hozzá elemzők - ha az utasokként megtett kilométereket vesszük alapul, a spanyolok a tizedét használják a vonatoknak északi szomszédjukhoz képest.

Az összképhez tartozik, hogy a spanyol (és a portugál) vasúthálózat többsége az ún. ibériai szélesnyomtávú standard szerint épült, a sínszálak között 1668 mm a távolság. A nagysebességű vasúti hálózaton viszont a világ vasútvonalainak körülbelül 60%-án elterjedt normál, 1435 mm-es nyomtávot használják, hogy könnyen lehessen kapcsolódni az európai hálózathoz.

^{A sevillai naperőmű alkonyati fényben}

Zapatero 2010-ben jelentette be: a GDP 1,7 százalékát az ország közlekedési rendszerére fordítják. A beruházás kiemelt célja a vasúti közlekedés fejlesztése a személy- és teherszállításban egyaránt. A spanyol vasúttársaság (RENFE) bízik a sikerben, hiszen a Madrid-Barcelona vonalon, amelyet korábban repülővel tettek meg az utasok, ma már inkább utaznak vonattal, ahogyan a valenciai szakaszon is ez a cél. Ezzel megspórolható a repülőtérre való eljutás, a biztonsági vizsgálatokkal elvesztegetett idő, továbbá a vonatok mindig városközpontból városközpontba viszik az utasokat. Igen ambiciózus az a terv, hogy a gyorsvasút-hálózatot 10 ezer kilométer hosszúságúra növeljék 2020-ra, amelynek révén a lakosság 90 százalékának számára 50 kilométeres körzetben lenne elérhető egy vonatállomás.

Gál Krisztián